Mikor tegyek feljelentést rágalmazás vagy becsületsértés miatt?

A mindennapokban gyakran előfordulnak konfliktusos helyzetek. Mindenkivel előfordult már, hogy idegesítette a szomszédból átszűrődő buli zaja, vagy kéretlen szavakat vágtak a fejéhez. Ezek az esetek legtöbbször nem valósítanak meg bűncselekményt, főleg akkor nem, ha ez a felek között marad. Más a helyzet, amikor például más előtt állítanak rólunk valami, számunkra sértő dolgot. Mikor tegyünk feljelentést rágalmazás vagy becsületsértés miatt? Az online világban és a mindennapi életben egyaránt könnyen célponttá válhatunk ilyen támadásoknak. Ez a cikk megpróbál segíteni eligazodni a jog útvesztőjében. Megvizsgáljuk, mikor érdemes jogi lépéseket tenni, hogyan gyűjtsünk bizonyítékokat, és megértjük a feljelentés folyamatát.

Rágalmazás és becsületsértés fogalmainak elhatárolása

Mind a rágalmazás, mind a becsületsértés büntetőjogi fogalmak, amik pontos meghatározását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben találjuk. A törvény rendelkezései szerint rágalmazás akkor valósul meg, ha valaki, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ valakiről. Ehhez képest becsületsértésről akkor beszélünk, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt használjuk.

Egy régi mondás szerint egy élet felépíteni a reputációt, míg elegendő öt perc azt teljesen elveszíteni. Minden ember jogos igénye, hogy a rokonai, ismerősei előtt gondosan felépített képet senki se rombolja le a hazug állításaival Jogi szaknyelven ezt társadalmi megítélésnek nevezzük. A jogalkotó azért rendelte büntetni a rágalmazást, hogy ezt a társadalmi megítélést védelmezze. A társadalmi megítélés mellett fontos még az egyénnek a saját méltósága, önbecsülése is. Abban az esetben, ha valaki egy másik emberről olyan gyalázkodó stílusban beszél, ami sérti az emberi méltóságát, akkor az elkövető becsületsértést valósít meg.

Nagyon fontos fogalom tehát a becsület csorbítására alkalmas tény. Mi minősül ilyen ténynek? Egyszerű módon meghatározva, ha valakiről olyan tényt állítunk, amely ha igaz lenne, akkor valamilyen eljárás (büntető-, szabálysértési-, fegyelmi-) indulna vele szemben, akkor az biztosan becsület csorbítására alkalmas tényállítás.

Például, ha azt állítjuk, hogy láttuk, ahogy a szomszéd tegnap ellopta a fűnyírónkat, amit más is hall, akkor biztosan megvalósítottuk a becsületsértést. Ez persze csak akkor igaz, ha kiderül, hogy a szomszéd nem lopta el a fűnyírónkat.

A fentiekből következik egy másik fontos elem, miszerint csak akkor valósul meg a rágalmazás, ha azt más is hallja. Ha például írok egy privát levelet egy személynek, melyben azt állítom, hogy láttam, ahogy a boltból lopott, az még nem valósítja meg a büntetőjogi tényállást, mivel más nem hallotta. A rágalmazás tényállása a társadalmi megbecsültséget védelmezi, így ha a valótlan tényállításról más nem szerez tudomást akkor a bűncselekmény sem valósítható meg.

Mi lehet rágalmazás és becsületsértés?

A példa kedvéért, amennyiben azt állítom, hogy minden egyes tőzsdebróker egy gazember, aki lop, csal és hazudik, az nem valósítja meg a rágalmazást, még akkor sem, ha ezt egy tőzsdebróker szemébe mondom többszáz ember előtt. Azért nem minősül rágalmazásnak, mert nem egy konkrét személytől teszek ténykijelentést. Ha módosítom a ténykijelentésem, és azt mondom, hogy XY ügyvéd elsikkasztotta a pénzemet, akkor amennyiben ez nem igaz, megvalósítom a rágalmazást.

Egy másik példa kedvéért, amennyiben nem vagyok elégedett az ügyvédem teljesítményével, és egy panaszlevélben írom meg a Kamarának, hogy az Ügyvéd meglopott, akkor az nem rágalmazásnak, hanem hamis vádnak fog minősülni.

Köznapibb példa kedvéért, amikor azt mondom valakinek, hogy „te szemét!”, akkor sem valósul meg rágalmazás, mert ezzel nem állítok negatív tényt az adott személyről. Abban az esetben, ha ezt más is hallja, akkor megvalósulhat a becsületsértés!

Rágalmazás az interneten és a közösségi médiában

Gyakori kérdés, hogy az elterjedt közösségi média használata során tett hozzászólások, vagy bejegyzések megvalósíthatnak-e becsületsértést vagy rágalmazást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a facebook, az internetes blogok, vagy akár egyes cikkekhez fűzött kommentek ugyanúgy nagy nyilvánosságként minősülnek a jogban, mintha fizikailag is egy térben lennénk több száz emberrel. A rágalmazást nem csupán szóban, hanem internetes fórumokon, közösségi oldalakon is el lehet követni, utóbbi esetben a bizonyítása is jóval könnyebb, hiszen írásos bizonyíték van az elkövetésre, amely lementhető, utóbb könnyen rekonstruálható.

Ebbe a legtöbbször az emberek bele sem gondolnak, továbbá a lehetséges következményeket is figyelmen kívül hagyják. Ezzel az a probléma, hogy a rágalmazás vétséget akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetni lehet. A bűncselekmény még súlyosabban minősül abban az esetben, ha mindezt aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

A közösségi oldalak hírfolyamán, üzenő falán történő tényállítások minden esetben más személyek előtt történnek, hiszen azt a többi felhasználó is láthatja, olvashatja, míg egy privát üzenetben küldött rágalmazó tényállítás a bűncselekményt nem valósítja meg, hiszen azt csak az érintett olvassa, társadalmi megbecsülését, megítélését nem befolyásolja.

Mi az a tettleges becsületsértés?

A jog nem csak a szóbeli, verbális gyalázkodás esetén nyújt védelmet. A kisebb fogú fizikai agressziót, tettlegességet a jog tettleges becsületsértésnek minősíti. Abban az esetben, ha valaki egy másik személyt nyilvánosan felpofozza, leköpi stb., az tettleges becsületsértésnek minősül. A testi sértéstől úgy kell elhatárolni, hogy amennyiben ez a cselekmény bármilyen sérülést okoz, akkor más súlyosabban minősülő testi sértésként értékelendő.

Mit jelent a valóság bizonyítás rágalmazás, illetve becsületsértés vonatkozásában?

Ha valakiről a becsület csorbítására alkalmas tényt állítunk mások előtt, akkor számíthatunk arra, hogy az illető feljelentést tesz ellenünk. Ha azonban ez a tény igaz, és be is tudjuk bizonyítani, mentesülünk a felelősség alól. Ezt nevezzük jogi nyelven a valóság bizonyításának.

Ennek csak abban az esetben van helye, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt a közérdek, vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Ez a mindennapokban abban az esetben tud megvalósulni, ha például egy újság vagy internetes hírportál valakiről, a közvélemény tájékoztatása érdekében leleplező cikket közöl. Ha ilyenkor a cikkben szereplő személy rágalmazás miatt feljelentést tesz, de az újságíró be tudja bizonyítani, hogy amit írt, az igaz, akkor nem vonható felelősségre. A közvélemény tájékoztatása ugyanis olyan közérdek, ami miatt helye van a valóság bizonyításának.

Ugyanezen érvelés mentén helye van a valóság bizonyításának akkor is, ha egy személy azzal vádol egy másik személyt, hogy lopott tőle, amiért a másik személy rágalmazás miatt feljelentést tesz vele szemben. Az ugyanis, hogy az elkövető kiléte kiderüljön, olyan jogos érdekem, amelyre tekintettel a jog megengedi a valóság bizonyítását.

Mit lehet tenni, ha megrágalmaznak?

Abban az esetben, ha úgy érezzük valaki megsértette a becsületünket, vagy rágalmazás áldozatai lettünk, előszőr mindenképp érdemes jogi képviselővel konzultálni. A jogi képviselő segít eldönteni, hogy minek minősül a tényállás. Amennyiben valóban megtörtént valamelyik deliktum, a feljelentés előtt egy fontos dolgot kell megismernünk.

A rágalmazás és a becsületsértés magánindítványra büntetendő magánvádas eljárás, ami azt jelenti, hogy ilyen esetben nekünk kell bizonyítanunk azt, hogy amit állítunk, az valóban megtörtént, és a vádat is nekünk kell képviselnünk a bíróságon, nem pedig az ügyésznek. Ha nem tudjuk bebizonyítani a bűncselekményt, akkor pedig nekünk kell viselnünk a büntetőügyben felmerült költségeket. Általában akkor számíthatunk sikerre, ha van írásos bizonyítékunk, hang- vagy videofelvételünk az eseményekről.

Az eljárás a feljelentéssel indul, mely feljelentéshez csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A magánvádas feljelentést az illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha nincs szükség további bizonyításra, akkor a bíróság megidézi a feleket egy személyes meghallgatásra. A személyes meghallgatás célja a felek békítése, amely ha sikeres, az eljárás lezárul az elkövető elítélése nélkül. Ha a személyes meghallgatáson a feljelentő nem jelenik meg, akkor a törvény szerint ezt úgy kell tekinteni, hogy visszavonta a feljelentését, és a bíróság ekkor is megszünteti az eljárást.

Ha nincs megbékülés a felek között, akkor elkezdődik a tárgyalás, ahol a feljelentő ismerteti a feljelentését, az elkövetéssel vádolt személy pedig nyilatkozhat az abban foglaltakra. Ezt követően a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat, majd az abban foglaltak mérlegelésével hoz ítéletet.

Sérelemdíj becsületsértés vagy rágalmazás esetén

Ha becsületünket, jó hírnevünket sértik, nem csupán büntetőeljárást indíthatunk, hanem polgári peres eljárásban sérelemdíjat is követelhetünk. A sérelemdíj lényegében egy pénzbeli kártérítés a minket ért személyiségi jogsértésért. Ilyen esetben csupán azt kell bizonyítanunk, hogy a személyiségi jog, jelen esetben tehát a becsület megsértése bekövetkezett, az azonban már nem számít, hogy ezzel együtt tényleges vagyoni kárunk is keletkezett-e. A sérelemdíj mértékét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg, figyelembe véve a jogsértés súlyát.

Összegzés

Érdemes tehát odafigyelni állításainkra, mivel mások becsületének, jó hírnevének megsértése, akár egy könnyelmű kijelentéssel is elkövethető, különösen akkor, ha ezt a kijelentést egy internetes fórumon tesszük. Annak megítélése, hogy megvalósult-e a rágalmazás vagy becsületsértés sok esetben nehéz, hiszen a bíróságok nem azt veszik figyelembe, hogy az adott kijelentés sértette-e a feljelentőt, hanem hogy objektív, általános társadalmi megítélés szerint becsületsértőnek tekinthető-e. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a bűncselekmény elkövetését nekünk kell bizonyítani, így minden esetben kellő megfontolást és mérlegelést kell lefolytatnunk, mielőtt megtesszük feljelentésünket.