Védőnői rendszer teljes átalakítása

Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz.

Kik a védőnők és mik a feladataik?

Az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők jogosultak a területi védőnői ellátás nyújtására. A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak. A védőnők látják el külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint a várandós anyák gondozását, továbbá az iskolai és óvodai védőnői szolgáltatást is.

A magyar védőnői rendszer 2023. július 1. előtt

A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása. A törvénymódosítást értelmében a védőnők a jövőben a megyei irányító kórház alkalmazottjai lesznek, mely újabb lépés egy központosított rendszer kiépítése felé. Leegyszerűsítve tehát eddig az önkormányzatok üzemeltették a védőnői szolgálatot, amit ezek után az állam fog működtetni.

A magyar védőnői rendszer 2023. július 1. után

Tavaly év végén módosításra került az egészségügyi törvény, mely alapján idén nyártól kikerülnek a védőnők az önkormányzatok fennhatósága alól. A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez. Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak. A védőnők a változásból eredően bizonytalanok több kérdésében.

A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a jövőben tehát a megyei irányító kórház vezetői fogják gyakorolni. A védőnők szakmai irányítását az Országos Kórházi Főigazgatóság, míg hatósági felügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja majd el. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára. A változtatás magával hozhatja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben többezer védőnő megélhetése kerül veszélybe.

Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2022. novemberben benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban az szerepelt, hogy biztosítani fogják a szereplőknek a kellő felkészülési időt. Ezzel szemben több védőnő sajtóban megjelenő beszámolója szerint kevesebb mint egy hónappal a változások előtt még mindig rengeteg a nyitott kérdés.

A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat. A jelenlegi szabályozás megteremti a központosítást, továbbá az egységes bérezést, mely jelentősen nehezíti a települések szerepvállalását abban, hogy településükön plusz juttatással csábítsák a szakmailag kiemelkedő védőnőket.

A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. Az önkormányzatoknak joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztassák őket a történésekről, vagyis, hogy az állami intézményfenntartó tájékoztatásul megküldje az önkormányzatnak a védőnői ellátás megszervezésével összefüggő, a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó döntéseket.

A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.

A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak. Azon részletek viszont nem világosak még, hogy ezeket az önkormányzati helyiségeket milyen konstrukcióban használhatják majd.

Mostohaszakma az egészségügyben

A változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő. Ezzel szemben a védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben. Ezzel a kommunikált 21 helyett csupán 6-8 százalékkal nőtt a bérük, vagyis reálértéken a ténylegesen hazavitt összeg stagnált, vagy csökkent.

Ebbe a hangulatba érkezett meg tehát tavaly év végén a törvénymódosítás, amely közvetlenül a kórházi főigazgatóság alá rendeli a védőnőket. A szakszervezeti koordinátor szerint a bérkülönbségek megszüntetése a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egyszerűen visszacsökkentik mindenkinek a bérét.

Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. Természetesen léteznek olyan önkormányzatok is, ahol már biztosították a védőnőt arról, hogy helyi rendeletmódosítással lehetővé teszik a további lakhatását.

A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti – és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni. A védőnők ügyében illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. Hozzátették továbbá, hogy a védőnők munkája ettől nem változik, ugyanabban a körzetben, ugyanazon a helyen végzik a tevékenységet, és továbbra is részt vehetnek a közösségi élet olyan területein, amelyet az önkormányzatok fontosnak tartanak.

Mindenképpen kedvezőnek mondható, hogy az új rendszerben a kórházak átvállalják a védőnőktől a kamarai tagdíj fizetését, s tervben van a területi pótlék 15-ről 50 százalékra való növelése is.

Összegzés

A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni. Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, így pl. a szolgálati lakás további használatával vagy egyéb támogatásokkal.

Csősz Katalin az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Emellett módosítani kell az intézmények szervezeti és működési szabályzatán, valamint 18 800 működési engedély sorsát is tisztázni kell. Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.