Bánthatnak, ha megengedem? – A sértett beleegyezése

Már az ókori római jogban kialakult az általános jogelv, miszerint beleegyezhetünk abba, hogy velünk szemben valamilyen jogtalanságot kövessenek el. Ez az úgynevezett Volenti non fit iniuria (nem törvénytelenség, amit valaki maga akar) doktrína. Egy szemléletes példa erre, hogy ha valaki meglátogat egy ökölvívó edzést, akkor könnyen elképzelhető, hogy nyolc napon belül, vagy akár nyolc napon túl gyógyuló sérülés éri. Mégsem lesz az ellenfele testi sértés miatt büntetőeljárás terheltje. Lehet-e viszont engedélyt adni valakinek arra, hogy mást megöljön, vagy súlyosan bántalmazzon? Az alábbiakban a sértett beleegyezésének jogi megítélését vesszük górcső alá.

A sértett beleegyezésének elhelyezkedése a jogrendszerben

A múlt században vált uralkodóvá az álláspont, hogy a sértett beleegyezése büntethetőséget kizáró ok lehet. A bűncselekménynek ugyanis a társadalomra veszélyesnek kell lennie. A sértett beleegyezése pedig ezt az elemét zárja ki a cselekménynek.

A sértett beleegyezése expressis verbis nem jelenik meg a Büntető Törvénykönyv szabályai között. Ezt a jogintézményt kizárólag a bírói gyakorlat, az esetjog formálja és tölti ki tartalommal. A sértetti beleegyezés gyakorlatilag az ember önrendelkezési jogának és a társadalmi értékítéletnek a konfliktusaként is jellemezhető. A közerkölcs szab határokat ugyanis annak, hogy pontosan mibe egyezhet bele valaki.

Beleegyezés

Nagyon fontos, hogy a beleegyezésnek egyértelmű és kifejezett akaratnyilatkozatnak kell lennie. Az elengedhetetlen, hogy a sértett birtokában legyen a beszámítási képességének. E körben az a lényeg, hogy a sértett személy felfogja a cselekmény lehetséges következményeit.

Érdekes kérdés, hogy a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknál miként alakul a beleegyezés. Ilyenkor ugyanis a szülő adja a gyermek helyett tipikus esetben. Mennyiben jogosult a szülő a gyermek egészségét kockára tenni?

Gyakorlati példák

A sértetti beleegyezésnek kiemelt jelentősége van a sportsérülések esetén. Egyértelmű, hogy egy ökölvívó nem követ el testi sértést, amikor ökölütést mér az ellenfelére. Ugyanakkor egy labdarúgónál ugyanez a cselekmény megvalósítja. Hiszen egy focista nem számíthat arra, hogy ököllel fogják ütni. Ugyanakkor egy elkésett – nem szándékosan sérülés okozására irányuló – becsúszó szerelésre fel kell készülnie a futballistának és ilyenkor nem lesz büntetőjogi következmény.

Álláspontom szerint a sportágnak egy-egy konkrét sportági szövetség által elismert versenyrendszerben, szabályozott keretek között kell megvalósulnia. Az ítélkezési gyakorlat ma már elismeri az ökölvívást, egyéb küzdősportokat. Ugyanakkor, ha példának okáért két rivális szurkolócsoport egymásnak feszül egy előre megbeszélt helyszínen, akkor – a sportági szabályozottság hiánya miatt – elkövetik a garázdaság bűncselekményét, illetve adott esetben egyéb bűncselekményeket.

Érdekes megítélés alá esnek a szado-mazochista cselekmények. A tárgyban született nemzetközi eseti döntések értelmében a szexuális cselekmények körében konszenzuálisan okozott súlyos testi sértésért büntetőjogi felelősségre vonható az elkövető. Szemben tehát a sporttevékenységgel, az ilyen cselekmények nem elfogadottak.

Az eutanázia kérdése is érinti a sértett beleegyezését. A társadalmi értékítélet hazánkban nem teszi lehetővé az un. aktív eutanáziát, amelynek keretében kifejezetten a beteg kívánságára kioltják az életét.

Összegzés

A kifejtettek alapján álláspontom szerint a sértett beleegyezése egy rendkívül összetett kérdés, amit a bírói gyakorlat a társadalmi erkölcs alapján esetről esetre formál. Elég csak példának venni a sportjogi szabályok fejlődését és egy-egy új sportág társadalmi elismertségének változását, vagy akár a szexuális tevékenységek megítélését.

Véleményem szerint jogbiztonsági szempontok miatt érdemes lehet megfontolni a sértetti beleegyezés kodifikálását, azaz beemelését a Büntető Törvénykönyvbe.

Kártérítési jogi kitekintés

Noha jelen írás alapvetően büntetőjogi megközelítésű, polgári jogi vonatkozása is van. A kártérítés az a terület, ahol hasonló módon felmerülhet a kérdés. Mi van akkor, ha saját magam beleegyezésével, vagy kifejezett kérésemre kárt okoznak nekem? A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése kimondja, hogy a károkozó magatartás jogellenességét kizárja a károsulti beleegyezés. A „sértett” (károsult) beleegyezése tehát a polgári jog területén írott szabályban is megjelenik.