Ön itt áll:
2023. június 13.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. június 13. ( 531 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Hatalmas port kavart a Kormány által benyújtott státusztörvény-tervezet, ami 2024. január 1. napjától alapvetően átalakítaná a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A törvénytervezetet június 6-án nyújtották be az országgyűlés elé. A tervezet hivatalos címe "a pedagógusok új életpályája", de a közbeszédben általában státusztörvényként emlegetik. A következő cikkben igyekszünk bemutatni, hogy pontosan miben áll a státusztörvény, illetve mi lehet az oka annak, hogy jelentős felháborodást keltett a pedagógusok között az elmúlt időben.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot nevezte el a köznyelv státusztörvény-tervezetnek. Ez az új jogállási törvény alapjaiban átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, továbbá a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését is jelentősen átalakítaná. A törvénytervezet sorsáról a benyújtást követően rövidesen a Parlament fog dönteni.
A tervezet egyik, ha nem a leglényegesebb pontja, hogy az új szabályozás szerint a pedagógusok a jövőben nem lesznek már közalkalmazottak, ezzel elvesztenek számos ezzel járó jogosultságot is. Korábban az előző köznevelési törvény rendelkezései szerint a pedagógusok közalkalmazottak voltak. A tervezet rendelkezései szerint a közalkalmazotti jogviszonyt lecserélik, így a jövőben a pedagógusokat úgy nevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban fogják alkalmazni.
A törvénytervezet jelentős közfelháborodást keltett a pedagógusok között, mivel a pedagógusokat képviselő szakszervezetek álláspontja szerint nem történt előzetes érdemi egyeztetést. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sajtónak adott nyilatkozata szerint 33 olyan elem került bele a végső javaslatba, amelyről nem vagy nem abban a formában esett szó az előzetes tárgyalásokon.
A beterjesztett tervezet szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerülne sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig az érintett meg fogja kapni. A pedagógusoknak a jogviszonyváltás el nem fogadásáról nyilatkozni kell, amely nyilatkozatot 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között tehetnek meg. Az el nem fogadó nyilatkozatot írásba kell foglalni, illetve fontos kritérium, hogy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogállás el nem fogadása esetén az el nem fogadó pedagógus jogviszonya, illetve munkaviszonya 2023. november 30-ával szűnik meg, amit megelőz egy hónapos felmentési idő. A tervezet értelmében egyházi és magánintézmények esetén az el nem fogadás esetén felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség alól felmentik az el nem fogadó pedagógusokat.
A tervezett mögött álló célkitűzés, hogy az oktatás színvonalát emeljék, illetve a gyerekek érdekeit magas minőségben képviseljék, mindezt összhangban a pedagógusok érdekeivel. A tervezet alapjaiban változtatná meg a pedagógusok jogállást. Ilyen elemi változtatás lehet a végkielégítésre vonatkozó szabályok módosítása, a szabadságok mértéke, a tanítási napok és tanév időszakának megváltoztatása, a bérezés jelentős módosítása, az átvezényelhetőség intézménye, továbbá a teljesítményértékelés és ellenőrzés tulajdonságai.
A tervezett szerint a pedagógusokra irányadó végkielégítési tételek az alábbiak szerint alakulnának:
Amennyiben egy pedagógus a végkielégítésre jogosító jogviszonya megszüntetését követő 30 napon belül új jogviszonyt, vagy munkaviszonyt létesít, akkor elveszíti a végkielégítésre való jogosultságát. Amennyiben a jogviszony megszűnését követő 31. és 60. nap között létesít új jogviszonyt, vagy munkaviszonyt, 1 havi végkielégítésre jogosult. Ha csak a 61. és 90. nap közöti időszakban létesít új jogviszonyt, vagy munkaviszonyt, akkor jogosult lehet kéthavi végkielégítésre.
A pedagógusok szabadsága az eddigi 46 napról felemelkedne 50 napra, melyből az oktatási intézmény igazgatója 15 nappal rendelkezhet. A szülői szabadság mértéke összesen 44 napban kerülne megállapításra a gyermek hároméves korának betöltéséig.
A törvényjavaslat értelmében a tanév akár egy hónappal meghosszabbítható lenne, vagyis adott esetben akár július közepéig is tarthatna. A korábbi szabályozás szerint „a tanítási év ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak” volt. A tervezet értelmében erre csak abban az esetben lenne lehetőség, ha tanév közben felmerült valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. Utóbbi szabályozást természetesen a korábbi években tapasztalható járványveszély hívta életre.
Korábban a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapította meg. Az iskola éves munkatervet készített, amely tartalmazta a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az új szabályozás szerint a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítaná meg. Az igazgató pedig éves munkatervet ad ki a nevelőtestület véleményének kikérésével, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az éves munkatervet a fenntartó hagyná véglegesen jóvá.
Eddig a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadta el, és az intézményvezető hagyta jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárult, a fenntartó egyetértése volt szükséges. Az új szabályozás értelmében a pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá.
A korábbi szabályozás szerint az óvodákban, iskolákban és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80 százaléka volt kötött munkaidő, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga volt jogosult meghatározni. A benyújtott törvényjavaslat szerint a pedagógusok munkaideje is heti 40 óra, de ez több részre oszlik. A kötött munkaidő heti 32 óra. Ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 22-26 óra, emellett ott van a kötött munkaidő fennmaradó része (heti 6-10 óra), valamint a szabad felhasználású munkaidő (heti 8 óra). A törvényjavaslat szerint a pedagógusok részben kötetlen munkarendben dolgoznak, vagyis munkaidejük egy részét maguk oszthatják be, az általuk beosztható munkaidőben maguk választják meg a munkavégzés helyét is, ha erről egyeztetnek a munkáltatóval. Ezzel a szabályozással belátható, hogy a pedagógusok munkaidejét némileg rugalmasabban tudják meghatározni.
A törvényjavaslat szerint az általános teljes napi munkaidő a napi 8 órát meghaladhatja, azzal, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt nem állapíthat meg. Az egyik leginkább kritizált pont a tervezetben, mivel összefüggésben van a tanárok leterheltségével, akiknek 22-26 óra között van a heti tanóráik száma, ez a jövőben sem fog csökkenni. Ehhez jön még hozzá a szakkörök megtartása, osztálykirándulás szervezés, dolgozatjavítás, adminisztráció stb. A szabályozás tehát tovább tudja nehezíteni a pedagógusok terheit.
A korábbi szabályozás a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, de egyes vélemények szerint a tanárok tömeges polgári engedetlensége miatt tették lehetővé a tankerületeknek, hogy ne 15 napon belül kelljen megszüntetni a pedagógus munkaviszonyát. „Az oktatás zavartalansága érdekében” a tankerületeknek nem kellett azonnal élnie ezzel az eszközzel, hanem a felmentést eltolhatták az adott tanév augusztus 1. napjáig, de legfeljebb egy évig. A benyújtott törvénytervezet rendelkezései szerint a rendkívüli felmentés jogát a munkáltató az „annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolhatja”.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat kimondja, hogy a pedagógus átvezényelhető, de csak adott járáson belül. Az átvezényelhetőség meghatározott élethelyzetben csak a pedagógus hozzájárulásával valósulhat meg. Ez egy merően új szabályozás, korábban nem volt rá példa. Míg a tervezet még hivatkozik a sztrájkokra és a polgári engedetlenségekre (jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetés), addig itt már csak az olvasható, hogy ha „az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható”, akkor „a köznevelési intézmény fenntartója a jelzés alapján az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki”. Ezzel a rendelkezéssel a pedagógusokat meghatározott esetben utasítani lehet, hogy másik oktatási intézményben végezzenek munkát ideiglenesen.
A tervezet értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója felhatalmazást kapna, hogy betekintést nyerjen a pedagógus munkához használt számítógépébe, tabletébe, vagy laptopjába, viszont mindezt csak a jelenleg is hatályos adatvédelmi és személyiségi jogi szabályozásoknak megfelelően.
A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus- és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az alábbi bérsávok alapján állapítja meg.
A javaslat alapján a havi illetmény összege az alábbiak szerint alakul:
Ebből következő módon megállapítható, hogy a tanárokat ez alapján illetménynövekmény illetné meg, amit július 1. napjáig visszamenőlegesen kellene megállapítani. Az új munkabért szeptember 15. napjáig kellene közölni a pedagógussal, ami november hónaptól járna nekik, vagyis az első emelt bér kifizetésére decemberben kerülne sor. A tervezet szerint a július 1. és november 1. között megállapított illetménykülönbözet is ekkor kerülne kifizetésre.
A sajtóban megjelent különböző publikációk jogfosztásként értékelték a törvényjavasaltot. Számos írás nevezte a tervezetet bosszútörvénynek, ami a pedagógusok büntetését tűzte ki célul az utóbbi időben kifejtett politikai aktivitásuk miatt.
Az új jogállási törvény a jogalkotó elképzelései szerint azokra fog vonatkozni, akiket az alábbi rendelkezés a) pontjában sorol fel:
A törvénytervezet 148. § (1) bekezdése szerint e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köznevelési intézményben
Amennyiben egy pedagógus jogviszonya átalakul, úgy a lemondás ideje az új szabályok szerint, a lemondás írásos bejelentésétől – az eredeti törvényszöveg szerint akár hat hónapig – a szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseken szóban bejelentett módosítás szerint három hónapig is eltarthat. Tehát a lemondást követően akár további három hónap munkavégzési kötelezettség következik, mielőtt megszűnik a pedagógus jogviszonya.
A státusztörvény megszavazása esetén meghatározott hatálybalépéséig a közalkalmazottak, tehát az önkormányzati és állami fenntartású intézményekben dolgozók – a köznevelési törvény mellett – a közalkalmazotti törvény (Kjt.), az egyházi fenntartású és a magánintézményekben dolgozó munkavállalók a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartoznak.
A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony megszüntetésekor a megszüntetésről szóló nyilatkozat benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell eljárni.
Aki a közalkalmazotti törvény szabályai szerint akarja megszüntetni a jogviszonyát, mindenképpen a törvény hatálybalépéséig nyilatkoznia kell írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
A törvénytervezet 128. § tartalmazza, hogy sem a jelenlegi jogszabályi rendelkezések, sem a törvénytervezet alapján nem lehetséges óraadói feladatokat vállalkozási szerződés útján történő ellátása. Amennyiben megszűnik a pedagógus jogviszonya, de a munkáltató igényt tart a munkájára, megbízási szerződéssel óraadóként lehetőség van a pedagógus továbbfoglalkoztatására. A megbízási szerződés polgári jogviszonyt jelent, így nem jár utána sem szabadság, sem táppénz. A megbízási szerződésben kell megállapodnunk a megbízási díj összegéről. Általában a megbízási szerződéseket tanítási évre kötik, melyből következő módon nyáron a pedagógus nem kap óraadóként fizetést, viszont cserébe csak a szerződésben meghatározott feladatokat kell ellátnia.
Címkék:
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
