Pár jótanács az álhírek kiszűréséhez

Biztos mindenkinek van olyan ismerőse, aki naponta oszt meg nyilvánvalóan alaptalan híreket, mindenféle ismeretlen oldalakról. Azt gondolhatjuk, mi sosem futhatunk bele ilyenbe, mert a mi szűrőnk jól működik, de időnként előfordul, hogy a szemfülesebbek radarja alatt is elcsúszik pár valótlan hír.

Ilyen volt az utóbbi időben a társasházak jogi személlyé alakulása kapcsán kialakult pánik, amikor sokan azt hitték elveszítik tulajdonjogukat. Erről szóló cikkünket az alábbi linken olvashatja.

Az is lehet tehát, hogy valaki félreért egy tudományos kutatást, felfedezést, vagy jogszabályt és elkezd pánikot kelteni. Ilyenkor könnyen bedőlhetünk, pláne, ha egy olyan ismerősünk osztja meg a tévedésen alapuló hírt, akit hiteles személynek tartunk. Az is előfordulhat, hogy egy alapvetően hiteles portál oszt meg téves hírt, bár ezeket általában helyreigazítással orvosolják. De meglehet, hogy bizonyos témákban szakértő portál kezd olyan dolgokkal foglalkozni, amihez nem ért, és mivel más témában már hiteles írásokkal találkoztunk ott, elhisszük ezt is.  (pl. egy táplálkozással foglalkozó portál oszt meg orvosi tudományos áttörésről szóló téves híreket)

Nem biztos tehát, hogy az adott portál szándékosan vezet félre minket, lehet, hogy tájékozatlan, vagy csak ő is „benézett” valamit. Ezért bárki bedőlhet egy-egy álhírnek. A gond akkor kezdődik, amikor valaki nem tudja megkülönböztetni az álhíreket a valódi hírektől, és osztja, ami elé kerül, mint ha nem lenne holnap.

Milyen álhírekkel találkozhatunk?

Széles a paletta, de a legtöbb álhír az alábbi témák köré csoportosul:

• Óriási tudományos felfedezés történt, amit eltitkolnak
• Elképesztő befektetési lehetőség, amit ismert emberek ajánlanak
• Orvosi kezelések, amiket eddig alkalmaztak károsak, és új gyógymód van gyógyíthatatlan betegségünkre
• Egy híres ember valami elképesztő dolgot csinált, mondott, vagy meghalt
• Egy politikus valamilyen bűncselekménnyel lebukott, lemondott, meghalt, eltűnt
• Egyik ország hadat üzent a másiknak, főleg az USA vagy Oroszország egymásnak
• Valami hatalmas világrengető katasztrófa történt, ami minket is érint

Az álhírek sem egyformák, van a totális baromság, amit nagyon könnyű felismerni. Ennél érdekesebbek a konteók, amik valódi tényeken alapulnak, de azokat elferdítik, vagy csak szelektíven veszik figyelembe, és vannak a valósnak tűnő, vagy nagyon is hihető hírek, amik egyszerűen nem igazak (pl. meghalt valaki, aki még életben van).

Nézzünk meg két hírtípust, ami nem számít álhírnek, mégis félrevezető.

Ugyebár vannak a clickbait cikkek, amikkel sajnos valódi hírportálok is megtalálnak minket. Ezek valamilyen szenzációs hírt ígérnek a címükben, de igazából csak a kattintásra találták ki őket. A cikkből vagy semmi nem derül ki a címben foglalt szenzációval kapcsolatban (pl. Kiderülhet, hogy mikor talál el minket egy aszteroida… de nem tudjuk) vagy valami egészen hétköznapi dologról van benne szó (pl. „XY híresség bejelentette a nagy hírt, már a neve is megvan a picinek…” megnyitva a cikket pedig kiderül, hogy a híresség vett egy plüssállatkát és el is nevezte).

Az utóbbi időben felütötte a fejét egy furcsa jelenség, ami nagy port kavart. Több cikk is megjelent olyan emberek halálhírével, akik ismert emberek névrokonai. Ezek a szó szoros értelmében nem álhírek, de mégis becsapnak minket. Arról van szó, hogy a hírt lehozzák oly módon, hogy a címben feltüntetik az elhunyt nevét, és nem tesznek ki egy portrét róla, csak egy gyertyát vagy koszorút ábrázoló képet.

Ilyenkor könnyen azt hihetjük, hogy kedvenc sportolónk, színészünk, énekesünk halt meg, de a cikket megnyitva kiderül, hogy egy nem annyira ismert, de azonos nevű ember halálhírével élnek vissza. Ezzel a módszerrel nyilván a ténylegesen elhunyt ember emlékét is megsértik, és a még élő, ismertebb ember rajongóit is megijesztik.

Nade beszéljünk a tényleges álhírekről. Adunk egy kis segítséget ahhoz, hogy hogyan tudjuk kiszűrni az álhíreket a hírfolyamunkból.

Honnan származik a hír

Mielőtt elhinnénk, vagy pláne megosztanánk egy hírt nézzük meg, hogy milyen portálon jelent meg. Ha a portál neve nem ismerős, és tele van szenzációs hírekkel, meg elképesztő mennyiségű reklámmal, akkor már fogjunk gyanút. Szintén érdemes gyanakvással kezelni az ismert híroldalak nevére hasonlító, de picit attól eltérő elnevezésű portálokat.

Ha valamilyen orvosi, jogi vagy egyéb tudományos témát fejtegető cikket találunk, nézzük meg, hogy a portálnak ez a szakterülete, esetleg van-e ezzel foglalkozó rovata, vagy mindenféle tudományos témában ír összevissza.

Ha a portálon csupa ilyen szenzációs, elképesztő hír található, akkor jó eséllyel álhírportálba botlottunk.

Nézzük meg ki mondja

Ha a cikkben hihetőnek tűnő információk (nem totális baromságok) vannak, akkor is olvassuk el ki írta a cikket. Ha a cikk alján megjelenik a cikk írójának neve, akkor már kisebb az esélye, hogy szándékos átverésbe futottunk bele, de még így is lehet, hogy a témában kevéssé járatos, laikus ember fejtegetéséről van szó. Ha a cikk írója a téma szakértője, akkor feltehetően van valóságalapja a hírnek, de ilyenkor sem árt résen lenni. Ha számunkra fontos a hír (pl. minket érintő gyógymódról van szó) akkor keressünk rá a cikkben megnevezett szakértő nevére, mert lehet, hogy egy nemlétező orvosprofesszorra, ügyvédre vagy mérnökre hivatkozik a cikk.

Az is előfordulhat, hogy a cikkben egy meg nem nevezett szakértőre, egy belső informátorra, cég névtelen munkatársára hivatkoznak. Ilyenkor sokszor álhírről van szó. Nyilván más az a helyzet, amikor oknyomozó újságíró nem fedi fel a forrásait.

Miről szól a hír?

Ha valami elképesztő tudományos áttörésről, hihetetlen eseményről óriási katasztrófáról, politikai eseményről, vagy teljesen hihetetlennek tűnő jogszabályról van szó, akkor eleve fenntartással érdemes kezelni a hírt, még ismert és szakszerű hírportálok esetén is, pláne ismeretlen oldalakon. Akármilyen megbízhatatlannak is tűnik néha a sajtó, azért a legfontosabb híreket (pl. híres emberek halálát, természeti katasztrófákat, kirobbanó háborút, fontos jogi változásokat) azért jóeséllyel lehozzák, már csak saját olvasottságuk érdekében is. Tehát, ha valamilyen óriási, szenzációs hírről nem olvasunk a legismertebb portálokon, csak ezen az egy oldalon számolnak be róla, akkor gyanús, hogy álhírről van szó.

Olyan tudományos áttörések esetében, amikről eddig még nem hallottunk, és kis utánajárással sehol máshol (szaklapban, folyóiratban) nem találunk róla említést, szintén álhír áldozatai lehetünk.

Összegzés:

Fontos, hogy ne fogadjunk el minden logikusnak tűnő magyarázatot, ha azt nem a témában járatos szakértőtől halljuk, akkor pláne. Példa a saját szakterületünkről, a jog világából: egy-egy kifejezést, vagy szakaszt a teljes jogszabályból kiragadva, egy hozzá nem értő önjelölt elemző nagyon megtéveszthet minket.

Kapcsoljon be a vészcsengő, ha egy alapvetően fontos hírről nem az országos sajtból, hanem egy ismerősünk bejegyzéséből, vagy egy ismeretlen oldalról értesülünk. Ha valami őrületesen fontos, nagy hírt nem hozott le egyetlen nagyobb hírportál sem, csak egy-két ismerősünk ír róla, akkor már gyanús, hogy valami félre ment.

Ellenőrizzük, hogy egy adott témában szakértő, szakképzett ember osztotta-e meg a hírt, írta a cikket, vagy egy a témában teljesen járatlan ember fejtegetéseiről van szó.