Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. május 24. ( 549 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Mindenkivel előfordult már, hogy elhagyta valamilyen holmiját. Az elvesztett tárgyak vonatkozásában számos kérdés szokott felmerülni, mely kérdések vonatkozásában a köznyelv rengeteg hiedelmet, téves információt ismer.
Mindenekelőtt meg kell különböztetni az elveszett dolgot a gazdátlan dologtól. A jog értelmezése szerint a dolog birtokba vehető testi tárgy, mely tulajdonjog tárgya lehet. Ebből következő módon talált dolog kizárólag ingó dolog lehet. Ingatlanon tehát találással, illetve gazdátlan dologra vonatkozó szabályokkal tulajdonjogot szerezni nem lehet! Egy dolog akkor számít elveszettnek, ha a szóban forgó dolognak van tulajdonosa, de a tulajdonos (vagy a dolgot jogszerű módon birtokló – pl.: bérlő) szándéka ellenére a dolog kikerül a birtokából. A köznyelvben ez úgy hívjuk, hogy ha valaki elhagyja valamijét, akkor az a dolog elvesztt dolog lesz. Ezzel szemben az gazdátlan dolog olyan ingóság, aminek nincs tulajdonosa. Akkor nincs egy dolog senki tulajdonában, ha soha nem is volt tulajdonosa, vagy volt tulajdonosa, de a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával hagyott fel a dolog birtoklásával. Tehát, ha valaki eldobta egy holmiját azzal a szándékkal, hogy neki arra a továbbiakban nincs szüksége, akkor a dolog gazdátlan dolognak fog minősülni.
Azért fontos a fenti megkülönböztetés, mert gazdátlan dolog esetén tulajdonjogot lehet szerezni azzal, ha valaki birtokba veszi azt a tulajdonszerzés szándékával. Tehát, ha valaki egy más valaki által eldobott dolgot azzal a szándékkal birtokba veszi, hogy azon tulajdonjogot szerezzen, azt a jog tulajdonszerzési módnak ismeri el.
Ezzel szemben, ha az elveszett dolgot találja meg valaki, akkor pusztán a tulajdonszerzés szándékával való birtokbavétellel nem keletkezik automatikusan tulajdonjog. Ilyen esetben a tulajdonszerzéshez több feltétel teljesítése szükséges. Vannak esetek, amikor elveszett dolog vonatkozásában kizárt, hogy a találó azon tulajdont szerezzen.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései tisztán kimondják, hogy egy feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolog megtalálása esetén három feltétel együttes teljesülésével lehetséges a tulajdonjogszerzés. Ezen három feltétel a következő:
Az utolsó kritérium vonatkozásában van egy fontos alszabály, ami értelmében élő állat megtalálása esetén a határidő egy év helyett három hónapra redukálódik.
Tehát talált dolog esetén a megtalálás, illetve a talál dolog birtokbavétele azzal a szándékkal, hogy azon tulajdonjogot szerezzen a találó, nem elegendő a tulajdonjog keletkezéséhez. Általában a találás körülményeiből, a megtalált dolog jellegéből általában kikövetkeztethető, hogy a dolog más tulajdonában áll-e. Jó példa erre, ha valaki azt utcán sétálva egy pénztárcát talál, amiben iratok, bankkártya és pénz is van. Ekkor megalapozottan feltételezhető, hogy a pénztárcának van tulajdonosa, aki elhagyta, de nem kívánt felhagyni a tulajdonjogával.
Gyakori kérdés, hogy pontosan mi a teendő talált dolog esetén. Főszabály szerint a talált dolog feletti tulajdonjog az elhagyó tulajdonost, illetve azt, aki az elhagyás előtt a dolgot jogszerű módon birtokolta illeti. A találó alapvető kötelezettsége, hogy a dolgot a tulajdonosának vagy a dolog átvételére jogosult más személynek átadja. Erre a találónak 8 napos határidő áll rendelkezésére. Értelemszerű módon ezt a kötelezettséget a találó csak akkor tudja teljesíteni, ha az elhagyó személye ismert. Fontos, hogy a találónak nincs nyomozási kötelezettsége az elhagyó tulajdonos után! Abban az esetben, ha nem ismert az elveszett dolog tulajdonosa vagy más átvételre jogosult személy, akkor a találó a dolgot 8 napon belül a találás helye szerinti illetékes jegyzőnek kell átadnia. A talált dolgot átvevő illetékes jegyző előtt nyilatkozhat a találó, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. Ha megállapítható a dolog tulajdonosa, vagy az átadásra jogosult személy, a jegyző késedelem nélkül átadja neki a dolgot. Ha nem állapítható meg az elhagyó személye, akkor a jegyző három hónapig őrizetben tartja a talált dolgot. Amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik a három hónapon belül, úgy a talált dolgon a találó még nem szerez tulajdonjogot!
A tulajdonjog megszerzéséhez tehát a hatályos jogszabály értelmében a találástól számított 1 évnek kell eltelnie anélkül, hogy a tulajdonos vagy más átvételre jogosult a dologért jelentkezne. A köztes időben a találó a dolgot annak állagsérelme nélkül sajátjaként használhatja. Ezen átmeneti időszakban azonban nem idegenítheti el, vagyis nem adhatja el és nem ajándékozhatja el. Ezen kívül nem terhelheti meg, illetve nem adhatja használatba másnak. Ha a találó igazoltan minden megtett a dolog visszaadása érdekében, illetve nem kíván azon tulajdonjogot szerezni, akkor amennyiben az elveszett dolog nagyobb értékű, akkor méltányos összegű találódíjra tarthat igényt.
Ha senkinek nem kell a talált dolog, akkor a jegyző jogosult a három hónapos őrizetet követően értékesíteni a talált dolgot. Amennyiben a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző jogosult késedelem nélkül értékesíteni azt. Ekkor a tulajdonos ugyanúgy jelentkezhet egy éven belül, viszont ekkor a befolyt összeg fogja megilletni. A megtalálók sokszor nem tudják, hogy a talált dolog le nem adása, törvénysértő! Az eset lehet jogtalan elsajátítás, de lehet lopás is.
Dolog találás közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben
Külön szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az elveszett dolgot a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben találták meg. Például hivatali helyiségben, színházban, bevásárló központban. Szintén más a szabály akkor is, ha a dolgot közforgalmú közlekedési eszközön vagy szállítóeszközön találják.
Megállapítható tehát, hogy talált dolog esetén a jóhiszemű találó egy viszonylag bonyolult, törvényileg szabályozott eljárásrendet követve szerezhet tulajdonjogot.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.