Mire nem lehet tanulmányi szerződést kötni?

Amikor munka mellett munkavállalóként el szeretnénk végezni egy új képzést, tanfolyamot, amellyel szakami ismereteinket bővítjük, jó lehetőségnek kínálkozik az, hogy a tanfolyam költségeinek finanszírozása érdekében tanulmányi szerződést kössünk munkáltatónkkal. Persze erre csak akkor van lehetőségünk, hogyha a munkáltatónk is partner abban, hogy az általunk kiválasztott tanfolyammal mélyítsük el szakmai ismereteinket. Kevésbé vagyunk ugyanakkor boldogok akkor, hogyha munkáltatónk maga mondja azt, hogy valamilyen általa választott képzést kell elvégeznünk, amelynek témája adott esetben teljesen kívül eshet érdeklődési körünkön. Kell-e, illetve lehet-e kötni tanulmányi szerződést ez utóbbi esetben?

A tanulmányi szerződésről általában

Mielőtt a fenti kérdést megválaszolnánk, érdemes röviden áttekinteni, hogy mi is az a tanulmányi szerződés pontosan. Nos, a Munka Törvénykönyve megfogalmazása szerint „a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.”

A fenti meghatározás alapján tehát a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy valamilyen támogatást nyújt a munkavállaló számára a tanulmányok alatt. A munkavállaló pedig arra vállal kötelezettséget, hogy ezeket a tanulmányokat elvégzi, azok befejezése után pedig meghatározott ideig (de maximum öt évig) nem közöl felmondást a munkáltatóval.

Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem írja elő konkrétan azt, hogy milyen formában kell a munkáltatónak támogatást nyújtania a munkavállaló számára. Ezt a feleknek a megkötött tanulmányi szerződésben kell meghatározniuk. Leggyakrabban ugyanakkor a munkáltató átvállalja a különböző tanfolyamok díját, illetve emellett lehetőséget biztosít a képzésen, az ahhoz kapcsolódó vizsgákon való részvételre. Ezen túlmenően ugyanakkor akár extra szabadásgot is biztosíthat a munkavállaló számára a vizsgákra való felkészülés biztosítása érdekében, vagy akár megtérítheti a tanfolyamra utazás költségeit is.

Szintén fontos továbbá, hogy a tanulmányi szerződésben a munkavállaló csak arra vállalhat kötelezettséget, hogy meghatározott időn belül „rendes” felmondással nem szünteti meg munkaviszonyát. A tanulmányi szerződés tehát nem gátolhatja azt, hogy amennyiben annak feltételei fennállnak, úgy a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöljön munkáltatójával, avagy a felek közös megegyezéssel megszüntessék a munkaviszonyt.

Mi történik, ha a munkáltató mégsem nyújtja a vállalt támogatást?

A jogszabály értelmében ebben az esetben a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, mivel ezzel a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.

Ilyen esetben tehát a munkavállaló nem köteles a tanulmányokat folytatni, illetve nem köteles munkaviszonyát fenntartani, azaz a felmondás jogának gyakorlásától tartózkodni.

És ha a munkavállaló nem jár a képzésre?

Ebben az esetben a munkavállaló követ el szerződésszegést. A munkavállaló szerződésszegése pedig megnyitja a munkáltató törvényes elállási jogát, tehát a munkáltató visszakövetelheti a nyújtott támogatást. Amennyiben a munkavállaló szerződésszegése azzal valósul meg, hogy a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, tehát munkajogviszonyát felmondással megszünteti, úgy a nyújtott támogatás időarányos, azaz a munkajogviszonyban nem töltött időnek megfelelő része követelhető vissza.

Fontos továbbá megjegyezni azt is, hogy a munkavállaló szerződésszegő magatartásának minősül az az eseti is, amikor a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolja. Amennyiben tehát a tanulmányi szerződésben kikötött időtartam alatt, ilyen indoklással szüntetik meg a munkavállaló munkaviszonyát, úgy az szintén a nyújtott támogatás (arányos részének) visszafizetésére adhat alapot.

Mire nem köthető tanulmányi szerződés?

Jelenleg hatályos jogszabályaink alapvetően két olyan esetet határoznak meg, amikor a munkáltató és a munkavállaló nem köthet tanulmányi szerződést. Az egyik, hogyha arra azért kerülne sor, hogy valamilyen munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezményeket biztosítsanak magunknak a felek. A másik eset pedig az, amikor a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezi a munkavállalót.

Abban az esetben tehát, amennyiben a munkáltatónk írja elő számunkra valamely képzésen, tanfolyamon történő részvételt, úgy arra velünk érvényesen tanulmányi szerződést nem köthet. Ilyen esetben tehát a munkavállalók felmondási jogának gyakorlása nem korlátozható, hiszen a képzés elvégzése nem a felek közötti kölcsönös, egybehangzó akaratnyilvánításon alapszik.

Egy érdekes Kúriai döntés

A tanulmányi szerződésekkel kapcsolatosan nemrégiben a Kúria is megvizsgált egy érdekes esetet. Az ügyben a felperes munkáltató és az alperes munkavállaló egyidejűleg kötött munkaszerződést és tanulmányi szerződést is. A munkaszerződésben megjelölt munkakör betöltéséhez a tanulmányi szerződésben megjelölt képzés elvégzése gyakorlatilag elengedhetetlen volt. A munkavállaló ezek után el is kezdte a képzést, ám a munkáltató munkaviszonyát megszüntette, mégpedig a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására alapított okra hivatkozva, így a nyújtott támogatás visszafizetését követelte a munkavállalótól.

Az ügyben tehát a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogyha a munkaviszony létesítésének feltétele a tanulmányi szerződés megkötése, akkor az vajon egyben azt is jelenti-e, hogy a munkáltató kötelezi a tanfolyam elvégzésére a munkavállalót?

Jelen ügy tanulsága, hogy a Kúria álláspontja szerint ha a felek akarata kölcsönösen munkaviszony létesítésére irányult, aminek tanulmányi szerződés megkötése volt a feltétele, nem állapítható meg az, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ilyen esetekben tehát a felek jogszerűen kötnek egymással tanulmányi szerződést is a munkaszerződés mellett.

Összegzés

A tanulmányi szerződés segítséget nyújthat a munkavállalóknak abban, hogy saját képességeiket, képzetségüket, szakmai tudásukat elmélyítsék. Néha azonban igen nehéz eldönteni, hogy egy adott képzés elvégzésére a munkáltató kötelezte-e a munkavállalót, vagy sem. Jól alátámasztja ezt az a tény is, hogy a fent röviden ismertetett esetben még a bíróságok is ellentétes döntéseket hoztak. Tanulmányi szerződés megkötése, aláírása előtt tehát mindenképp érdemes tisztában lenni a vonatkozó szabályokkal és azzal, hogy annak megkötése milyen következményekkel járhat.