Tények és tévhitek: Felmondás

Sokan hiszik, hogy ha valami nem tetszik a munkahelyünkön, akkor bármikor kiléphetünk, vagy ellenkezőleg, sokan félnek attól, hogy a munkáltatójuk bármikor indoklás nélkül elküldheti őket, és holnaptól nem lesz munkájuk. A legtöbb esetben ez nem így van. Sokan gondolják, hogy a munkáltató ajánlólevele nélkül nem tudnak elhelyezkedni, vagy hogy ha kirúgják őket, akkor máshol nehezebben találnak állást, mintha közös megegyezéssel jönnek el. Nem szabad a filmekből kiindulni, gyorsan nézzünk át pár tévhitet a felmondással kapcsolatban.

1.Azonnali hatállyal felmondhatok, ha nekem úgy tetszik

A filmeken nagyon jól mutat, amikor a főhős az asztalra csap, felmond, és kollégái elismerő pillantásaitól kísérve, a főnöke megdöbbenésére kisétál az irodából. Nos a valóságban ezután elég kínos 30 nap várna a munkavállalóra, ugyanis azonnali hatállyal felmondani nagyon szűk körben lehet. Ugyanígy kamu az a jelenet is, amikor a főnök közli, hogy többet nem kell bejönni, és mindenféle indoklás nélkül elküld haza. Ilyenkor valójában a felmondási idő szintén életbe lép, ráadásul a felmondási idő felére a munkáltató köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, ami alatt is jár a munkavállalónak a távolléti díj. Próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhat, de ezt követően ez nincs így. A próbaidő lejárta után csak akkor lehet azonnali hatállyal felmondani, ha a másik fél lényeges kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy ha olyan magatartást tanúsít, ami miatt a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik. Fontos, hogy lényeges kötelezettséget, és súlyosan kell megszegni, tehát még egy kisebb kötelezettségszegés sem vezethet azonnali hatályú felmondáshoz.

2.A közös megegyezés is felmondás

A felmondás az felmondás, a közös megegyezés pedig közös megegyezés. Ha a jog valamit másként hív, akkor az bizony mást is jelent. A „közös megegyezés” azt jelenti, hogy a munkaviszonyt a két fél közös megegyezésével szüntetik meg. Ez pedig kétoldalú jognyilatkozat. Vagyis én is, ő is azt akarjuk, hogy ez és ez történjen. Ellenben a felmondás az egyik fél egyoldalú nyilatkozata arról, hogy felmond. Tehát ha a másik fél felmond, azt könnyedén megtámadhatom, míg, ha mindketten akarjuk a munkaviszony megszüntetését, már nem lehetek ilyen könnyű helyzetben. Éppen ezért a két megszüntetési mód nem ugyan azt jelenti, a későbbi joghatásai is mások, és „közös megegyezéses felmondás” pedig nem létezik! Lásd alábbi cikkünkben azokat a kifejezéseket, amelyeket rosszul szoktak használni a köznyelvben.

3.Könnyebben találok munkát, ha közös megegyezéssel jövök el, mintha kirúgnak

Ez egyáltalán nem így van. Az új munkáltatónak semmi köze ahhoz, miért jöttem el az előző helyről, mindegy, hogy jöttem, vagy küldtek, vagy közösen akartuk, hogy véget érjen. Rákérdezhet egy állásinterjún, hogy miért szeretnék váltani, de nem kell beszámolnom arról, hogy miért rúgtam össze a port az előző főnökömmel. Vagyis hiába fenyeget azzal a munkáltatód, hogy jobban jársz, ha aláírod a közös megegyezést, mert nem találsz állást, ha kirúgnak, ez nem igaz. Közös megegyezés nem ördögtől való dolog, de csak akkor írjuk alá, ha nekünk is előnyös. Ha nincs számunkra előnye, akkor nyugodtan válasszuk a felmondást, azt legalább meg tudjuk támadni, ha nem értünk vele egyet.

4.Ha felmondok, vagy ha azonnalival kirúgnak, nem kapok álláskeresési járadékot

Ez szimplán nem igaz. Az álláskeresési járadék az arra jogosító ledolgozott idő alapján jár, vagy nem jár, de nincs ilyen korlátozás, megkötés.

5.Szóban felmondtam, jóvanezígy

Felmondani csak írásban lehet, szóval ha telefonon felmondtál, az nem ér. Írásbeli felmondásnak számít az email is, de írásba kell foglalnod. Szintén visszautalnék a filmekre, ahol ez nagyon menőn néz ki, de sajnos nem jogszerű. Ha egy szerződés írásban jött létre (márpedig a munkaszerződést kötelező írásba foglalni) akkor azt megszüntetni, sőt módosítani is csak írásban lehet.

6.Ha felmondtam, vagy nekem mondtak fel, nem kell többet bemennem

Fentebb már érintettük, de ez legtöbb esetben nincs így. Rendes felmondásnál, ha én mondtam fel, akkor le kell dolgoznom a teljes felmondási időmet (legfeljebb a szabadságok kiadását lehet kérni a végére). Ha pedig a munkáltató mondott fel nekem, akkor fel kell, hogy mentsen a felmondási idő felére, de pár hetet így is be kell járnom, ráadásul a munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő hosszabbodik az ott töltött évek számától függően. Lehet, hogy még egy hónapig be kell mennem a felmondás kézhezvétele után. Persze ha nagyon elmérgesedik a helyzet, vagy régi lojális munkavállaló megy el, a munkáltató dönthet úgy, hogy felmenti a teljes felmondási időre a munkavállalót, de ez az ő mérlegelésén múlik.

7.Ha felmondok, jár a végkielégítés

Nos nem, nem jár. Végkielégítés akkor jár, ha a munkáltató mond fel, vagy ha jogutód nélkül megszűnik. Pont azért szokott előfordulni, hogy ha a munkáltató valakit el akar küldeni, akkor olyan körülményeket teremt, hogy megelégeljék az alkalmazottak a helyzetet, és ha inkább a munkavállaló mond fel, akkor nem kell kifizetni a végkielégítést. Szintén nem jár végkielégítés közös megegyezés esetén, de ilyenkor a felek megállapodhatnak bármiben a megszüntetés időpontját, és a kifizetendő összeget illetően is. Vagyis kaphatunk több pénzt, megszűnhet azonnal is a munkaviszony, mert ez a felek akaratára van bízva a közös megegyezés esetén. Éppen ezért kell nagyon átgondolni, milyen megegyezést írunk alá.