Ön itt áll:

Tények és tévhitek: lopás

Büntetőjog

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. szeptember 26. ( 8 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

A lopás talán az egyik legrégibb, legegyszerűbb motivációval ellátott bűncselekmény, egyidős lehet az emberiséggel, és a magántulajdon megjelenésével, de primitív formában még az állatvilágban is jellemző. A lopás, és annak erőszakos formája, a rablás mindenhol jelen van, ahol az erőforrásokért meg kell küzdeni egy társadalom tagjainak. Mégis ezt a viszonylag egyszerű, közérthető bűncselekményt is sok tévhit övezi. Sokszor használjuk a köznyelvben a lopás szót a sikkasztás, rablás, és más vagyon elleni bűncselekmények szinonimájaként, ahogy polgári jogi jogvitáknál is könnyedén ráfogjuk a másikra, hogy meglopott minket. De miért vannak ezek a tévhitek? Vegyünk át néhányat ezen tévhitek közül.

1.Ha valaki elvesz tőlem valamit, az lopás

Adja magát a logika, hogy ha valaki elvesz tőlem valamit, az meglopott. Ha kikerül a birtokomból a dolog, és átkerül az ő birtokába, akkor meglopott engem, és punktum. Ez nem ilyen egyszerű. A lopás idegen dolog elvétele azzal a szándékkal, hogy azt a tolvaj jogtalanul eltulajdonítsa. Ezen feltételek mindegyike kell ahhoz, hogy lopásról beszéljünk. Vagyis fontos, hogy az elkövető el akarja tulajdonítani az idegen dolgot, nem csak megszerezni. Tehát, ha valaki elvesz tőlünk valamit, de nem akarja megtartani (eltulajdonítási szándék nem áll fenn, és ez alatt értve azt, hogy el sem akarja adni) csak ideiglenesen használni akarja, akkor az nem lopás. Hiányzik az eltulajdonítás szándéka. Szintén nem lopás valósul meg, ha valakire rábíztunk egy dolgot, amit eltulajdonít, mert ilyenkor hiányzik az elvétel, mint cselekmény, és legfeljebb sikkasztásrról (rábízott dolog eltulajdonításáról) beszélhetünk. Megint csak fogalmilag kizárt a lopás, hogy ha az elkövető nem tudja, hogy a dolog nem az övé, pl. azért veszi el, mert azt hiszi, vagy úgy véli, hogy az a dolog az övé, vagy neki jár. Lehet, hogy ezt jogtalanul teszi, mert nem jól mérte fel a helyzetet, de mivel nem lopási szándék vezérli, nem beszélhetünk lopásról.

2.Ha valaki nem adja oda, ami nekem jár, az lopás

Nem, ez nem lopás. Ha valaki visszatart valamit, ami szerintem nekem járna (pl. fizetésemet, kauciót, ingóságomat) akkor már eleve hiányzik az elvétel, mint mozzanat, ezért büntetőjogi értelemben nem követhet el lopást. Persze lehet, hogy munkajogi, polgári jogi vagy egyéb szempontból jogtalanul jár el, de nem követ el lopást. Pláne akkor, ha jogosnak véli a cselekedetét, mert úgy véli, egy károkozás, vagy tartozás miatt jogosan tart vissza valamit. Még ha ki is derül egy polgári perben, hogy nem volt igaza (pl. a munkáltató jogellenesen vont le a fizetésemből, vagy a bérbeadó jogellenesen tartotta vissza a kauciót) lopást biztosan nem követett el.

3.Ha a végrehajtó jogellenesen letiltotta a fizetésem, lefoglalta az autóm, az lopás

A második pont továbbfejlesztett változata, amikor végrehajtói intézkedés ellen kiáltunk lopást. Ha a végrehajtó nem jogszerűen járt el, akkor megvannak a módszerek, amikkel megvédhetjük magunkat (pl. végrehajtási kifogás) és ha kiderül, hogy igazunk volt, a helyzet reparálható. De a végrehajtó egy jogerős döntés – illetve egy az alapján kiállított végrehajtási lap – szerint jár el, nyilvánvalóan nem terjed ki lopásra a szándéka a hivatali eljárása során, tehát semmiképp nem lehet lopásnak (vagy más bűncselekmények) nevezni az ilyen helyzeteket. Sőt a végrehajtó kötve van a végrehajtási laphoz, és teszi a dolgát, még akkor is, ha ennek során – akár tévedésből, akár hanyagságból – lefoglal valamit, amit nem kéne, vagy kiderül, hogy a követelés nem volt alapos. Más a helyzet, ha a végrehajtó szándékos bűncselekményt követ el az eljárása során, de ez jó eséllyel nem lopás lesz.

4.Ha valakit nem vernek össze, csak megfenyegetik, vagy megütik, az még belefér a lopásba

Nagyon fontos, hogy a köznyelvben szinonimaként használt fogalmakat, vagy akár jogilag nem is létező fogalmakat megkülönböztessük a jogilag helyes kifejezésektől. Ez a tipikus „leütéses lopás” ami egy köznyelvi szleng, büntetőjogi értelemben nem létezik, mert ez valójában rablás. A tolvaj a dolgot elveszi, és eltulajdonítja, de nem bánt és nem is fenyeget senkit. A lopások nagyrészében a sértett nincs is jelen, vagy ha jelen van, hosszabb-rövidebb ideig észre sem veszi magát az elvétel mozzanatát, csak később szembesül a helyzettel. Ehhez képest a rablás sokkal összetettebb és erőszakosabb bűncselekmény. Rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Vagyis már az erőszakkal fenyegetés önmagában elég ahhoz, hogy ne lopásról, hanem rablásról beszéljünk.

5.Ha valaki betör hozzám, akkor az rabló

Ez az előző helyzet fordítottja. Attól mert valaki betör a házamba, még nem lesz belőle erőszakos bűnelkövető. Egy besurranó tolvaj, vagy betörő nem alkalmaz személy ellen erőszakot vagy fenyegetést. A lopásnak van olyan minősítő körülménye, amikor a tolvaj dolog elleni erőszakkal (pl. ablak betörésével) követi el a bűncselekményt, de ez ettől még lopás lesz. A filmekben és tévéműsorokban is gyakran váltogatják a tolvaj, rabló, betörő kifejezéseket, hogy ne legyen szóismétlés, de ezek nem egymás szinonimái, így büntetőjogi értelemben tévútra visznek.

6.Alvó embertől elvenni valamit lopás

A piti bűnelkövető közül sokan elkövetik azt a hibát, hogy a villamoson alvó embertől vesznek el valamilyen csekély értékű dolgot, és abban bíznak, hogy legfeljebb egy szabálysértési összegre elkövetett lopást valósítanak meg. Nem számolnak azzal, hogy ha valakinek a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát használják ki, akkor az kifosztás lesz, ami egy a lopásnál sokkal súlyosabb bűncselekmény, és egy kétezer forintos telefontok elvétele esetén is egy súlyos bűncselekményt valósítanak meg. Nyilván a bíróság mérlegeli a bűncselekmény tárgyi súlyát, és azt, hogy nem az elkövető kábította, bódította el a sértettet, de a kifosztás attól még kifosztás marad.

Kapcsolódó jogi hírek

Büntetőjog
Munkajog
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye

Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények közül leginkább az emberölés, vagy a testi sértés juthat eszünkbe. Gyakran előfordulnak azonban olyan balesetek, veszélyhelyzetek, amikor val...

Elolvasom
Büntetőjog
Kártérítés
Közlekedés
A végszükségről

A végszükség jogintézménye – mint büntethetőséget kizáró ok – önálló értekezést kíván, ugyanis a büntetőjogi és szabálysértési jogi gyakorlatban rendkívül fontos felelősségre vonási akadály tud len...

Elolvasom
Büntetőjog
Ingatlan
Tisztázzuk, mi az a hűtlen kezelés

A hűtlen kezelés egy olyan gyakran használt és hallott fogalom, aminek pontos fogalmával kapcsolatban tapasztalataink szerint igen nagy ellentmondások vannak.

Elolvasom
Büntetőjog
Munkajog
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye

Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények közül leginkább az emberölés, vagy a testi sértés juthat eszünkbe. Gyakran előfordulnak azonban olyan balesetek, veszélyhelyzetek, amikor val...

Elolvasom
Büntetőjog
Kártérítés
Közlekedés
A végszükségről

A végszükség jogintézménye – mint büntethetőséget kizáró ok – önálló értekezést kíván, ugyanis a büntetőjogi és szabálysértési jogi gyakorlatban rendkívül fontos felelősségre vonási akadály tud len...

Elolvasom
Büntetőjog
Ingatlan
Tisztázzuk, mi az a hűtlen kezelés

A hűtlen kezelés egy olyan gyakran használt és hallott fogalom, aminek pontos fogalmával kapcsolatban tapasztalataink szerint igen nagy ellentmondások vannak.

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.