Az apai jogállás keletkezésének esetei

Míg az anya személye a gyermekvállalás kapcsán egyértelműen meghatározható, addig az apai jogállás keletkezésére a Polgári Törvénykönyv négy esetkört is szabályoz, melyek az alábbiak.

Apai jogállást

a) házassági kötelék;

b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);

c) apai elismerő nyilatkozat; vagy

d) bírósági határozat keletkeztet.

Az  apasági vélelmek sorrendjének megalkotása nem eredményez sem pozitív, sem pedig negatív diszkriminációt a vélelmek között. Az apasági vélelmek rendszere egységes, tehát ugyanolyan jogkövetkezmények fűződnek hozzájuk, nem befolyásolja, hogy a  gyermek házasságból vagy házasságon kívüli kapcsolatból született.

1.A házassági köteléken alapuló vélelem keletkezése

A házasság révén az apasági vélelem automatikusan keletkezik. A gyermek apjának azt a férfit szükséges tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt időtartamban – azaz a gyermek születésétől visszafelé számított 300 napon belül – illetve annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt.

2.A reprodukciós eljáráson alapuló apasági vélelem feltételei

Reprodukciós eljárás párkapcsolatban élő személyek tekintetében házastársak, továbbá különnemű élettársak esetén alkalmazható, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet. A  reprodukciós eljárás további feltétele, hogy a meddőség valamennyi kezelési módszere nem hozott eredményt és az  alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának, valamint megszületésének.

A reprodukciós eljárás apasági vélelmet csak abban az esetben keletkeztet, ha

1. a) a kérelmezők különnemű élettársak,
2. b) a kérelmezők egyike sem áll házastársi kapcsolatban,
3. c) az élettársak férfi tagja részt vesz a reprodukciós eljárásban,
4. d) a gyermek származása reprodukciós eljárás következménye.

3.Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem

Amennyiben az  anya a  fogamzási idő kezdetétől a  gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házasságban és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljáráson sem vett részt, illetve, ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának azt a  férfit kell tekinteni, aki a  gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet, személyes úton.

4.A bírósági határozaton alapuló vélelem

A törvény az apaság bírói megállapítását szinte megdönthetetlen vélelemként kezeli. Még a lehetőségét is elveti tulajdonképpen annak, hogy miután a  bíróság „az  összes körülmény gondos mérlegelése révén” alaposan következtetett az  apaságra, újabb per induljon annak bizonyítására, hogy „lehetetlen”, hogy a  gyermek a  vélelmezett apától fogant.