A kötbér jogintézménye és alkalmazása

A kötbér a polgári jogban elterjedt biztosíték, amely a szerződés megszegésének esetére szolgál, és általában a kötelezett által teljesítendő pénzbeli szolgáltatásként jelenik meg. Magyarországon a kötbért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, és annak célja, hogy a szerződő feleket a szerződéses kötelezettségek teljesítésére ösztönözze, illetve a jogosult érdekeit védje a szerződésszegés következményeivel szemben.

A kötbér fogalma

A kötbér olyan pénzbeli szankció, amelyet a felek szerződésben előre meghatároznak arra az esetre, ha a kötelezett megszegi a szerződés valamely rendelkezését. Ennek leggyakoribb esete az, amikor a kötelezett késedelembe esik, hibásan teljesít, vagy egyáltalán nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A kötbér mértékét a felek előre meghatározzák, így ez az összeg nem igényel bizonyítást a szerződésszegés bekövetkeztekor, kivéve, ha a kötbér összegének mértéke vitatottá válik.

A kötbér három alapvető funkcióval rendelkezik:

1. Biztosítéki funkció: A szerződő felek biztosítékot nyernek arra, hogy a kötelezett teljesíti kötelezettségeit. A kötelezett számára a kötbér mint fenyegetés hatékony ösztönző arra, hogy a szerződést maradéktalanul teljesítse.
2. Kártérítő funkció: A jogosultnak nem kell bizonyítania a ténylegesen elszenvedett kárt, mert a kötbér összege előre rögzített. Így a kötbér áthidalja azt a nehézséget, hogy egy esetleges kár bekövetkezte esetén a pontos kárösszeg meghatározása gyakran bonyolult és időigényes lenne.
3. Szankcionáló funkció: A szerződésszegés esetére előre megállapított kötbér egyfajta pénzbeli büntetésként is felfogható, amely a kötelezett számára plusz költséget jelent a szerződésszegés következtében.

A kötbér jogi alapjai

A kötbérre vonatkozó szabályokat a Ptk. 6:186–6:189. §-ai tartalmazzák. A kötbért a felek írásban kell, hogy kikössék, így a szerződésben rögzítik annak mértékét, esedékességét, illetve azokat a feltételeket, amelyek esetén a kötbér érvényesíthető. Fontos kiemelni, hogy a kötbér kizárólag akkor követelhető, ha a kötelezett felróható módon szegte meg a szerződést.

A kötbér mértékét a felek szabadon határozhatják meg, azonban ennek túlzott volta esetén a bíróság mérsékelheti. A Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy a kötelezett a bíróság előtt bizonyítsa, hogy a kötbér összege indokolatlanul magas, és kéri annak mérséklését. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a kötbér összegét a felek túlzottan magasra állapították meg anélkül, hogy az összhangban lenne a szerződésszegés súlyával vagy a jogosult esetleges kárával.

A kötbér érvényesítése

A kötbér akkor válik esedékessé, amikor a kötelezett megszegi a szerződést. A jogosult a kötbér összegét azonnal követelheti, anélkül, hogy bizonyítania kellene, milyen konkrét kárt szenvedett el. Az érvényesítés módja szerződésfüggő, de általában írásbeli felszólítással indul, amelyben a jogosult jelzi a kötelezettnek, hogy a szerződésszegés következtében a kötbért követeli. Ha a kötelezett nem hajlandó a kötbér megfizetésére, a jogosult bírósági úton érvényesítheti igényét.