Kezdjük az alapokkal. Ha közterületen (pl. aluljáróban, járdán, vagy gyalogosok által jogszerűen használható egyéb helyen azért esek el, mert a síkosság mentesítését a fenntartó nem végezte el, ezesetben a kártérítést követelhetek az önkormányzattól, vagy a közútkezelőtől (attól függ kihez tartozik). Magyarul a kártérítést a közterület fenntartásáért felelős személytől kérhetem. Ugyanez igaz akkor, ha pl. önkormányzati fenntartású temetőben, épületben, vagy más hasonló helyen történik a baleset.
Minden esetben vizsgálják persze a károsult közrehatását is, vagyis azt, hogy kellő odafigyeléssel, és gondossággal jártam-e el, illetve természetesen azt, hogy a fenntartó mindent megtett-e annak érdekében, hogy ezt a helyzetet megelőzze. Vagyis letakarította-e a havat, jeget, mikor esett le a hó és ehhez képest mikor történt a baleset, megfelelő volt-e a kivilágítás, volt-e jelölve, hogy az adott járdaszakaszon fel van bontva a burkolat stb. Nézzünk pár példát:
Ha részegen, játékból csúszkálva hátast dobok a járdán, a károsulti közrehatás olyan jelentős lesz, hogy szinte nem is lesz esélyem kártérítést követelni, pláne, ha a járda korábban le volt takarítva. Ha nem volt kellően letakarítva, és jeges volt, akkor osztott felelősséget állapíthatnak meg. Ugyanakkor, ha sáros, vagy jeges járdán, esetleg nem megfelelően kivilágított szakaszon esek el, teljesen normális gyaloglás közben, akkor nyilvánvaló a fenntartó felelőssége. Ugyanez igaz arra, ha saras, vagy kiálló gyökerekkel tűzdelt, esetleg felbontott és ki nem táblázott, vagy kifejezetten rossz közvilágítással ellátott szakaszon sétálva ér a baleset.
Ha esetleg egy közforgalom számára nyitott, de magántulajdonú parkolóban (pl. áruház parkolójában) vagy egy közlekedési társaság által fenntartott pályaudvaron, megállóban, váróban történik a probléma, akkor az adott fenntartóval, tulajdonossal szemben tudok fellépni.
És mi van a házam előtti járdával? Az nem közterület? Nem az önkormányzatnak kéne letakarítani?
Nos de, alapvetően közterület, és sosem lesz az én tulajdonom, de ahogyan a házam előtti árok, és zöldfelület karbantartására, úgy a házam előtti járdaszakasz tisztítására is kötelezhet jogszabály (általában önkormányzati rendelet). Gondoljunk bele, hogy az önkormányzatnak van-e kapacitása arra, hogy minden egyes járdaszakaszt letakarítson reggel, amikor az emberek munkába mennek. De ha mindenki a saját háza előtti pár métert letakarítja, mennyivel biztonságosabb, gyorsabb és kivitelezhetőbb megoldásra jutunk. Ez nyilvánvaló közérdek, és érthető szabályozás. Szóval, ha mi nem takarítjuk a járdát a házunk előtt, és valaki elesik, sajnos akár velünk szemben is kárigényt terjeszthet elő. Ha valaki idős koránál, vagy betegségénél fogva nem tudja ezt megtenni, természetesen mentesülhet a felelősség alól.
És mi van akkor, ha a házamról leesik egy cserép, vagy kiejtek valamit az ablakon? Ez már elég egyértelmű helyzet…
Az épület tulajdonosának felelőssége
Nos bizony az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
Természetesen ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. Vagyis, ha valaki épp munkálatokat végzett, vagy a tárgy más tulajdona volt, más érdekében került elhelyezésre, akkor az ingatlan tulajdonosa ezt a kárt követelheti ettől a személytől. De a károsult felé ő tartozik felelősséggel, illetve felelőssége egyetemleges azzal, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor a munkavállaló károkozásáért kifelé a munkáltató felel, de természetesen ő később a munkavállalóval ezt, legalább gondatlan károkozás esetén elszámolhatja. Ennek részletszabályaira ezen cikkben most nem térünk ki.
Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
Érdemes olyan lakásbiztosítást kötni, amelyikben felelősségbiztosítás is szerepel, így, ha valaki a mi hibánkból sérül meg a házunk előtt (pl. elesik, vagy ráesik egy cserép) a biztosítónk, mint egy felelősségbiztosító, fizet helyettünk.
Vissza a hírekhez
