Kisebb-nagyobb hibák és kihágások elkövetése a közúti közlekedés során bárhol, bárkivel előfordulhatnak. Ha hatósági személy pont rajtakapja a járművezetőt, helyszíni intézkedésre kerül sor. Az intézkedés lefolytatására általánosan jogosult pl. a rendőr, a közlekedési hatóság ellenőre, vagy a közterület-felügyelő, mint a leggyakrabban előforduló hatósági személyek a közlekedési szabálysértési eljárás során.
A hatósági személy mint „szemtanú” fellépése esetén a tényállás tisztázására kerül sor az intézkedés során elsőként, miután a személyének igazolása megtörtént. A konkrét eset körülményei alapján megtörténik a szabálysértés vagy közigazgatási szabályszegés pontos megjelölése, amelynek elkövetését a járművezetőnek nem kötelessége elismernie.
Helyszíni bírság
A helyszíni bírság kilátásba helyezésének célja elsődlegesen az eljárás gyorsítása. Ha a járművezető elismeri a szabályszegést, „olcsóbban” megússza, mintha vele szemben lefolytatnák a teljes eljárást. A helyszínen a szemtanú(k) által tapasztaltak alapján állapítják meg a szabályszegés tényét, külön bizonyítási eljárás lefolytatására nem kerül sor – ellentétben pl. egy szabálysértési eljárással. Természetesen, ha nem is történt szabályszegés és nincs mit elismerni, a helyszíni eljárás során kilátásba helyezett helyszíni bírság elfogadása sem javasolt.
Ezen utóbbi esetben az intézkedés során készített feljegyzés, jegyzőkönyv alapján a hatósági személy feljelentést fog tenni a járművezetővel szemben. A feljelentés szó hallatán jogosan alakulhat ki pánik annak kapcsán, hogy ennek következtében mégis milyen büntetéssel kell szembenézni?
Fontos, hogy az eljárás alá vont személy joga a helyszíni intézkedés során is a tájékoztatás kérése. A hatósági oldalon pedig kötelezettség, hogy az érintett személyt az eljárási jogairól és kötelezettségeiről ki kell oktatni. Ez a cikkben érintett téma kapcsán azt is jelenti, hogy tájékoztatást kell kapjon a járművezető arról, hogy miért vonták eljárás alá, mi a helyszíni bírság, a „felajánlott” helyszíni bírság elutasítása esetén mi történik, mivel jár a feljelentés, milyen mértékű bírságra és milyen következményekre számíthat stb.?
A szabálysértési eljárás, pénzbírság
Bizonyos szabálysértések esetén a törvény lehetővé teszi szabálysértési elzárás vagy közérdekű munka büntetés kiszabását (is) a pénzbírság mellett, cikkünk azonban kifejezetten a szabálysértési eljárás eredményeképpen kiszabott pénzbírságra korlátozódik.
Az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékét kormányrendelet határozza meg. Általános szabály, hogy a szabálysértési eljárást követően kiszabott pénzbírság összege a duplája a helyszínen kiszabható bírság mértékéhez képest (ez egyes esetekben eltérő lehet).
Kiemeljük, hogy 2024. augusztus 1-jével a szabálysértési bírságok mértékének összege emelkedett. A „friss” bírságtábla alapján kell megállapítani az ott felsorolt szabálysértési eseteknél alkalmazandó bírság összegét. Az ott nem szereplő szabálysértési esetekben pedig a hatósági személy mérlegelése alapján történik a bírság összegének meghatározása, ennek legalacsonyabb összege – bizonyos esetektől eltekintve – hatezerötszáz forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint.
A helyszíni bírság összege pedig – meghatározott kivétellel – hatezerötszáz forinttól hatvanötezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén kilencvenezer forintig terjedhet.
Megjegyezzük, hogy a szabálysértés elkövetésének ideje számít az összeg szempontjából, tehát ha pl. 2024. július 30. a szabálysértés elkövetése, de a lefolytatott szabálysértési eljárásban határozatot csak ősszel hoznak, a pénzbírság összege a július 30-án hatályban lévő mértékek alapján alakul.
Mivel járok jobban?
Összességében azt tanácsoljuk a helyszíni bírság „fenyegetettsége” esetén, hogy mérlegelni kell a konkrét helyzetben a felróhatóságot. Amennyiben hibázott a járművezető és ezt beismeri, a helyszíni bírság kiszabásával a szabályszegés elismerésére kerül sor. Ebben az esetben nem kerül sor feljelentésre, de a jogorvoslati lehetőségek is rendkívül szűkek a felelősség utólagos vitatása terén.
Ha a helyszíni bírság nem kerül elfogadásra, a feljelentést követően magasabb összegű pénzbírság kockázatával kell számolni, de azzal is, hogy a hatóságnak az eljárásban be kell bizonyítani a járművezető felróható eljárását. A szabálysértési eljárásban lehetőség van kifogást, panaszt vagy éppen fellebbezést is megtenni (ehelyütt utalunk arra, hogy ha közigazgatási szabályszegésről van szó, ott ezen lehetőségek is szűkebbek).
Figyelmeztetés
Végezetül megjegyezzük, hogy adott esetben pénzbírság helyett helyszíni figyelmeztetéssel is zárulhat az eljárás. A helyszíni bírság kapcsán pedig említést teszünk a gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság jogintézményről is. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó részére a küldik meg a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt. Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, szabálysértési eljárást fog lefolytatni a hatóság. Így jár el akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot a törvényben meghatározott határidőn belül nem fizetik meg.