Különleges perek – A munkaügyi per

A polgári pereket a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozza. A jogszabály átfogó jelleggel szabályozza az eljárást, számos egyéb, nemperes eljárás számára is háttérszabályként szolgál. A peres eljárásnak van egy általános felépítése, menete. A legtöbb polgári pert ezen általános szabályok alapján folytatnak le. Vannak ugyanakkor bizonyos speciális eljárások a polgári perek között, amelyekhez különböző indokok miatt a jogalkotó speciális szabályokat alkotott.

Ezek az úgynevezett különleges perek. Szintén a Pp. általános szabályait kell rájuk alkalmazni, de külön fejezetben tartalmazott eltérésekkel. Jelen írásban a különleges perek Társaságunk joggyakorlatában talán leggyakrabban előforduló fajtájával, a munkaügyi perrel foglalkozunk.

Melyek a munkaügyi perek?

A Pp. taxatíve határozza meg, hogy a különböző munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül melyekkel kapcsolatos jogviták minősülnek munkaügyi pernek. Ilyenek az alábbiak.

• Munka Törvénykönyve szerinti
• Közalkalmazotti,
• Szolgálati
• Közfoglalkoztatási,
• Sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses,
• Szakképzési munkaszerződésből eredő,
• Hallgatói munkaszerződésből eredő,
• Szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyok

A Pp. ide sorolja továbbá a munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos peres eljárásokat is. A különleges perjogi szabályok indoka leginkább a felek közötti erőkülönbség, alá-fölé rendeltségi viszony. A munkavállalók jogi védelme a speciális rendelkezések célja.

A munkaügyi perek főbb különös szabályai

A Pp. számos különleges szabályt tartalmaz, ezért csak a főbb – saját gyakorlatunkban leginkább releváns – rendelkezéseket fogjuk ismertetni.

• A munkaügyi perekre az illetékes törvényszék munkaügyi kollégiuma rendelkezik hatáskörrel. Korábban voltak kifejezett közigazgatási-és munkaügyi bíróságok, ám azok megszűntek. A perben nem kötelező viszont a jogi képviselet, annak ellenére, hogy törvényszéki eljárásról van szó.

• Az illetékesség tekintetében az általános illetékességi szabályok kiegészülnek néhány speciális szabállyal:
  • A munkavállaló belföldi lakóhelye, tartózkodási helye szerinti bíróság előtt is megindíthatja a pert, valamint megindíthatja azon munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
  • A munkáltató felperes viszont a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg.

• Rendkívül fontos bizonyítási szabályokat tartalmaz a Perrendtartás. Eszerint a munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania:
  • A kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát.
    • Ez gyakran állítási és bizonyítási szükséghelyzettel kapcsolódik össze. Ugyanis sokszor csak a munkáltató rendelkezik a per elbírálásához elengedhetetlen dokumentumokkal.
  • Az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott.
    • Ez szintén nagyon jelentős rendelkezés, hiszen, ha a munkavállaló egy okszerű számítást fel tud mutatni, akkor ellenbizonyítás hiányában a bíróságnak el kell fogadnia az általa számított összeget.
  • Bérvita esetén a juttatás megfizetését.
    • Tehát, ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy nem lett kifizetve, akkor a munkáltató köteles bizonyítani a munkabér megfizetésének tényét.
• Ha a munkaviszonyból származó távolléti díj nem halad meg egy bizonyos mértéket (ez mindig az elmúlt második év KSH szerinti átlagkeresetének kétszeres összege) a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. Ez nagy fegyvertény egy átlag munkavállaló számára. Ugyanis a perben jelentős költségek merülnek fel, amelyek nagy része így nem érinti a pereskedő munkavállalót.

A fentieken túl tartalmaz még számos speciális rendelkezést a Pp. Ezek ismertetésére azonban a terjedelem miatt most nem kerül sor. Nagyon fontos, hogy akár munkáltatóként, akár munkavállalóként kerül valaki munkaügyi perbe, mindenképpen célszerű szakértő jogi képviselővel felvenni a kapcsolatot.