Hamis vád és hamis tanúzás – mit jelent, és miért fontos?

A jogi gyakorlatban számos esetben keresnek meg ügyfeleink, akiket hamisan vádoltak meg vagy ellenük hamisan tanúskodtak egy adott ügy kapcsán. Az igazságszolgáltatás zavartalan működésének alapvető feltétele, hogy csak valódi bűncselekményekkel vádolt személyek ellen induljon eljárás, és csak hiteles tanúvallomásokra alapozva történjen döntéshozatal. Azonban a hétköznapi emberek sokszor keverik a "hamis vád" és a "hamis tanúzás" fogalmát, sőt, nem ritkán téves információk alapján próbálnak megérteni egy-egy jogi helyzetet. Az alábbiakban ezeknek a fogalmaknak a lényegét tisztázzuk és gyakorlati példákkal szemléltetjük a különbségeket.

Hamis vád – tények és tévhitek

A hamis vád büntetőjogi tényállását a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 268. § határozza meg: „Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ebből a meghatározásból kitűnik, hogy hamis vádat csak olyan személy követhet el, aki valakit hatóság előtt bűncselekménnyel vádol meg.

Mit jelent a „vádolás”? A vádolás lényege, hogy olyan tényt közlünk, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy az alapján büntetőeljárás induljon. Például, ha valaki azt állítja, hogy egy személy lopást követett el, azzal hamis vádat hozhat a másik fél ellen, amennyiben az állítás nem igaz.

Példa a gyakorlatból: Egy fiatal fiú elkéri szülei autóját, hogy a barátnőjét elvigye moziba. Visszafelé azonban, figyelmetlenségből összetöri a kocsit a parkolóházban. Másnap, a szülők úgy döntenek, hogy bosszúból a szomszédjuk ellen tesznek feljelentést, akivel rossz kapcsolatban állnak. A hatóság a feljelentés alapján eljárást indít, ám a nyomozás során kiderül, hogy a szomszéd ártatlan. Ezzel a szülők megvalósították a hamis vád bűncselekményét.

Fontos, hogy a hamis vád mindig hatóság előtt történjen. Egy munkahelyi helyzetben például, ha egy kolléga azt terjeszti rólunk, hogy loptunk, ez nem számít hamis vádnak (bár más, munkajogi következményei lehetnek).

Fontos részletek:

• A megvádolt személyt be kell tudni azonosítani, de nem szükséges név szerint megnevezni. Elég, ha az elmondottak alapján egyértelműen felismerhető.
• Ha egy elhunyt személyt hamisan vádolnak, nem a hamis vád, hanem a kegyeletsértés bűncselekménye valósul meg.
• Érdekesség, hogy ismeretlen tettes ellen is megvalósítható a hamis vád, ha a feljelentésben egy konkrét személyre utaló tények szerepelnek (BJD 2811., 2814.).

Hamis tanúzás – fogalom és következmények

A hamis tanúzás fogalmát a Btk. 272. § (1) bekezdése rögzíti: „A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.” A bűncselekmény lényege, hogy a tanú, szándékosan félrevezeti a hatóságot, ezzel befolyásolva a bírósági eljárást.

A hétköznapi emberek sokszor úgy vélik, hogy egy kis „kiszínezett” vagy elhallgatott részlet nem nagy ügy. Azonban a hamis tanúzás jogi következményei súlyosak lehetnek, különösen akkor, ha a hamis vallomás bűnügyi eljárás során történik. Ha például egy tanú olyan vallomást tesz, amely eltér a valóságtól és hatással van az ügy kimenetelére, azzal hamis tanúzást követ el.

Példa a gyakorlatból: Egy autóbaleseti perben a tanú azt állítja, hogy látta a baleset egyik résztvevőjét gyorshajtani. Később azonban kiderül, hogy a tanú nem is volt a helyszínen. Ezzel a tanú hamis tanúzást követett el, mivel valótlan vallomást tett, amely az ügy lényeges körülményét érintette.

Mikor nem büntethető a tanú? A Btk. 275. §-a három esetben lehetőséget biztosít a büntetés mellőzésére:

1. Ha a tanú a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját vádolná meg bűncselekménnyel.
2. Ha a tanúnak jogában állt megtagadni a vallomást, de nem figyelmeztették erre.
3. Ha törvény szerint a tanú kihallgatása kizárt.

Milyen esetekben enyhíthető a büntetés? Ha a tanú az alapügy lezárása előtt saját maga jelzi, hogy hamis vallomást tett, a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ezzel a törvényalkotók lehetőséget adnak a tanúknak, hogy kijavítsák a hibájukat, és helyreállítsák az igazságszolgáltatás rendjét.

Összegzés és tanácsok

A hamis vád és a hamis tanúzás tehát súlyos jogi következményekkel járó cselekmények, amelyeket komolyan kell venni. Az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a hatóságok elé csak valós tényeket tárjanak. Ha Ön vagy hozzátartozója ilyen helyzetbe kerül, érdemes jogi szakértőhöz fordulni, aki segíthet tisztázni a helyzetet és megérteni a jogi következményeket.