Az országos népszavazás

Az Airbnb szolgáltatásról szóló VI. kerületi népszavazást tárgyaló cikkünkben érintettük a helyi népszavazás intézményét. A népszavazás a közvetlen demokrácia alappillére, a nép ugyanis ilyenkor közbeiktatott intézmények nélkül, a választott szervezetek „kiiktatásával”, tényleg közvetlenül tud egy-egy kérdésben dönteni.

A népszavazás – amint arról a korábbi cikkben is értekeztünk – lehet országos, vagy helyi. Vizsgáljuk meg az országos népszavazás alapvető szabályait!

Az Alaptörvény rendelkezései

Magyarország Alaptörvénye rögzíti a népszavazás alapjait. A közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányossági jelentősége miatt elengedhetetlen, hogy alaptörvényi szintű szabályok védjék a népszavazás intézményét.

Az Alaptörvény XXIII. cikke az alapvető jogok között ismeri el a népszavazáshoz való jogot. Eszerint Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. – Látható tehát, hogy a választójoggal azonos kritériumokat határozott meg az alkotmányozó hatalom a népszavazásra vonatkozóan is. Ennek részleteit nem fejtjük ki, de példának okáért az országgyűlési képviselők választásán minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat. Ők vehetnek részt országos népszavazáson is.

Ki kezdeményezhet népszavazást?

Az Alaptörvény 8. cikke tartalmazza az országos népszavazás alapvetéseit, szabályozási fundamentumait. Mennyiségi korlátot határoztak meg népszavazás kezdeményezésre vonatkozóan. Ennek értelemszerűen az oka, hogy túlságosan kevés választópolgár kezdeményezése esetén rendkívül sok népszavazás lenne, amit irreális adminisztratív terhet és költséget jelent.

1. Ennek okán legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el.
2. A választópolgári kezdeményezésen felül jogosultak bizonyos intézmények is népszavazást kezdeményezni. Így a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el.

Fontos különbség az 1. és 2. pont között, hogy míg előbbi esetben kötelező, utóbbi esetben „csak” fakultatív feladat elrendelni a népszavazást. Tehát ebben az esetben az országgyűlés szabadon dönthet az elrendelésről.

A népszavazás kötőereje

A szakirodalom megkülönbözet ügydöntő és deklaratív népszavazást. Hazánkban kizárólag ügydöntő országos népszavazás létezik, ennek megfelelően az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

Tárgykörök, szavazati arányok

Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Fontos további korlát, hogy alaptörvényi szinten szerepelnek bizonyos tárgykörök, amik kizártnak minősülnek. Eszerint nem lehet országos népszavazást tartani többek között:

• az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről
• a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról
• az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról
• nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről
• az Országgyűlés feloszlásáról
• közkegyelem gyakorlásáról.

A részvétel és a szavazatok száma függvényében lehet érvényes és eredményes népszavazás között különbséget tenni. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Tehát 50%+ részvétel és a résztvevők közül 50%+ azonos leadott szavazat kell!

Kitekintés, a népszavazási eljárás, jelentősebb népszavazások

A népszavazás jelentősége miatt az eljárásrendjét szigorú és részletes szabályok határozzák meg. Erről a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezik. Tekintettel a téma összetettségére és terjedelmére, a népszavazási eljárást egy későbbi írásban fogjuk taglalni.

A teljesség igénye nélkül jelentős népszavazásként említhetők

• Az 1989. évi ún. „négyigenes népszavazás”
• 1997-ben a NATO tagságról tartott referendum
• 2003-ban az EU tagságról tartott népszavazás