Ön itt áll:

Az elévülés

Egyéb

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. december 13. ( 14 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Sokan ismerik (vagy ismerni vélik) az elévülés fogalmát, és annak jogkövetkezményeit is. Az emberek általában tisztában vannak az idő múlásának joghatásaival. Tudjuk, hogy vannak jogvesztő határidők, és a követelések egy idő után elévülhetnek. De mit jelent pontosan az elévülés? Egy bármikor előhúzható aduász, amivel azonnal szabadulunk mindenfajta kötelezettségtől? Vagy egy semmire se jó vaktöltény, amit hiába puffogtatunk el, a végén mégiscsak fizetnünk kell?

Bár az elévülés valóban inkább a nyerő lapok közé tartozik, de egyáltalán nem egy bármikor kijátszható aduász, annak ellenére, hogy sokan ezt képzelik róla. Nézzük mik a legfontosabb tudnivalók az elévülésről.

Hivatalból nem veszik figyelembe

Sem a bíróság, sem a közjegyző, sem egyéb hatóság nem fogja hivatalból vizsgálni, hogy a követelés elévült-e. (Kizárólag munkajogi jogvitákban kötelező hivatalból észlelni az elévülést.) Tehát az elévülést csak akkor veszik figyelembe, ha a kötelezett (eljárástól függően lehet alperes, adós) hivatkozik rá, és az elévülés kifogása megalapozott. Ha nem hivatkozunk rá, a bíróság – akkor is, ha észleli magát a tényt – a jogalap és az összegszerűség bizonyítása esetén a jogosult javára fog ítélni.

Nem szünteti meg a követelés jogalapját

Az elévülés nem szünteti meg a követelést, pusztán a bírósági igényérvényesítését teszi lehetetlenné. De ennek megakadályozására az elévülést meg kell állapítani, arra pedig ugyebár hivatkozni kell. Tehát eredményes elévülési kifogás esetén nem lehet azt fizetési meghagyásos eljárás, polgári per, vagy bírósági végrehajtás útján érvényesíteni. De mivel a követelés még fennáll, nem jelenti azt, hogy a követeléskezelő törölni köteles minket az adósok közül. Továbbra is felszólíthatnak bennünket a követelés teljesítésére, hiszen a jogi eljáráson kívüli érvényesítését semmi nem tiltja. Szintén nem jelenti az elévülés azt, hogy azonnal lekerülünk a nem jól teljesítő adósókat nyilvántartó KHR listáról (korábban BAR lista).  Elévült követelés esetén ugyanis még passzív státuszban fenn maradunk a listán, és a törvényi határidő letelte után fognak a mulasztási adataink eltűnni.

Az önkéntes teljesítést nem lehet visszakövetelni

Éppen abból adódóan, hogy az elévülés nem szünteti meg a követelés jogalapját, teljesen jogszerűen követelhető a kötelezettől a teljesítés. Ebből pedig az is következik, hogy az önkéntes teljesítés esetén nem követelhetjük vissza a már megfizetett összeget. Akkor sem, ha később az elévülést a bíróság megállapította és a további követelést már nem tudják rajtunk bírósági úton behajtani.

Nem hivatkozhatunk rá bármikor – vagy mégis?

Megoszlik ebben a kérdésben a jogásztársadalom, de alapvetően elmondható, hogy nem mindig lehet elévülésre hivatkozni. Ha az alapeljárásban (fizetési meghagyás, per) nem hivatkozunk elévülésre, és jogerős határozatot hoztak velünk szemben, akkor már csak a végrehajtási jog elévülésében bízhatunk (jogerő után végrehajtási cselekmény hiányában) és csak ennek bekövetkezésére hivatkozhatunk. Tehát a jogerőre emelkedés után kell eltelnie az elévülési időnek, és így a végrehajtási jognak kell elévülnie. Ezzel ellentétes álláspont, hogy az elévülés nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi kategória, így bármikor hivatkozunk is rá, megszünteti a követelés érvényesíthetőségét. Ugyanakkor ezt a megoldást csak abban az esetben lehetne alkalmazni, ha kiderül, hogy az alapeljárásban az adós önhibáján kívül nem tudott nyilatkozni, így nem hivatkozhatott elévülésre.

Ugyanakkor ezesetben a kézbesítési kifogás a megoldás, amely „visszaállítja” az eljárást a megfelelő státuszba, ahol a kézbesítés szabálytalansága miatt nem tudtunk nyilatkozni. Szóval itt sem jogerő után hivatkozhatunk elévülésre, hanem a megismételt eljárásban.

Az új Ptk. szerint a fizetési felszólítás már nem szakítja meg az elévülést           

Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szerint a követelés teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás megszakította az elévülést. De a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) már kivette ezt a kategóriát, és csak szűkebb körben sorolja fel az elévülést megszakító cselekményeket. Tehát ha a követelés alapja egy 2014. március 15. -e előtti jogügylet – vagyis, ha a szerződés még a régi Ptk. hatálya alatt köttetett – akkor megszakítja az elévülést a fizetési felszólítás. (Feltéve, ha azt a kötelezett bizonyíthatóan átvette, vagy a levél „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza).

Bizonyos cselekmények még ma is megszakítják az elévülést

Az új Ptk.-ban a fizetési felszólítás már nem rendelkezik elévülést megszakító joghatással, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének ilyen cselekmények. Továbbra is elévülést megszakító hatású a tartozáselismerés, a kötelem közös megegyezéssel történő módosítása, a bírósági igényérvényesítés, ha az eljárásban érdemi határozatot hoztak (ideértve azt is, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett). A határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után az elévülést már csak a végrehajtási cselekmények (a követelés behajtására irányuló cselekmények) szakítják meg.

Az elévülés nem csak megszakadni, nyugodni is tud

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Vagyis, ha pl. éveken át kórházban fekszünk kómában, ez idő alatt nyilvánvalóan nem tudjuk érvényesíteni a követelést, így az elévülési idő ilyenkor nem telik, majd az akadály elhárultával tovább folytatódik (nem kezdődik előről). Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Egyéves vagy rövidebb elévülési idő esetén ez az időszak három hónap.

Kapcsolódó jogi hírek

Egyéb
Vagyon elleni bűncselekmények I.

A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...

Elolvasom
Egyéb
Vagyon elleni bűncselekmények II.

Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...

Elolvasom
Egyéb
Esküvői szerződéses kisokos

Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...

Elolvasom
Egyéb
Vagyon elleni bűncselekmények I.

A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...

Elolvasom
Egyéb
Vagyon elleni bűncselekmények II.

Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...

Elolvasom
Egyéb
Esküvői szerződéses kisokos

Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.