Ön itt áll:

A holtnak nyilvánítás jogi szabályozása és eljárásának menete Magyarországon

Örökség

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. január 14. ( 22 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

A holtnak nyilvánítás a személyek jogállását érintő különleges jogi eljárás, amelynek célja egy eltűnt személy jogi státuszának rendezése. Magyarországon a holtnak nyilvánításra vonatkozó szabályokat elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény szabályozza. Az eljárás rendkívül érzékeny és alapos körültekintést igényel, mivel jogkövetkezményei visszafordíthatatlanok lehetnek. Az alábbiakban a holtnak nyilvánítás menetét és jelentőségét ismertetjük.

A holtnak nyilvánítás feltételei

A holtnak nyilvánítási eljárás megindításának alapvető feltétele, hogy egy személy hosszabb ideje eltűnt, és fennáll az a valószínűség, hogy az illető életét vesztette. A Ptk. szerint az eltűnt személy holtnak nyilvánítható, ha: eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.

Az öt év elteltétől számított holtnak nyilvánítási eljárás célja a jogbiztonság megteremtése, különösen az eltűnt személy hátrahagyott családtagjai és örökösei számára.

Az eljárás megindítása

Az eljárást az eltűnt személy lakóhelye szerinti illetékes bíróságon kell megindítani. Az eljárást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

Az eljárás megindításához az alábbiakat kell csatolni:

  • Az eltűnés tényét igazoló dokumentumokat (például rendőrségi jelentés, eltűnést igazoló tanúk nyilatkozatai),
  • A körülmények ismertetését, amelyek alapján feltételezhető, hogy az eltűnt személy elhunyt.

A bírósági eljárás menete

  1. Előzetes vizsgálat: A bíróság megvizsgálja az eltűnés körülményeit és a benyújtott bizonyítékokat. Az eljárás során felméri, hogy az eltűnt személy él-e még, például nyilvános közzététellel próbálhat kapcsolatot teremteni vele.
  2. Nyilvános hirdetmény közzététele: A bíróság hirdetményt tesz közzé, amelyben felhívja az eltűnt személyt, hogy jelentkezzen, illetve bárkit, aki az eltűnt tartózkodási helyéről tudomással bír, tájékoztassa a hatóságokat.
  3. Határidő biztosítása: A bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a hirdetményi határidő lejártát követően (30 nap) határoz.

A bíróság döntése

Amennyiben az eljárás során nem merül fel olyan bizonyíték, amely az eltűnt személy életben létét valószínűsítené, a bíróság a holtnak nyilvánítást kimondja. A határozatban meghatározzák a halál időpontját, amelyet jellemzően:

  • A bíróság a körülmények mérlegelése alapján határoz meg.
  • Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

Joghatások

A holtnak nyilvánítás a személy jogi státuszának rendezését célozza, és az eltűnt személyt halottnak kell tekinteni. Ennek jogkövetkezményei közé tartozik:

  • A hagyatéki eljárás megindítása,
  • A házastársi jogviszony megszűnése,
  • Az eltűnt személy vagyonának és kötelezettségeinek jogi rendezése.

A döntés felülvizsgálata

Amennyiben az eltűnt személy később előkerül, a bírósági határozat módosítható. Ebben az esetben az eltűnt személy jogi helyzetét, valamint vagyoni és családjogi kapcsolatait újból rendezni kell.

Kapcsolódó jogi hírek

Örökség
Haláleseti rendelkezés és bankszámla

Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...

Elolvasom
Örökség
Amit a kötelesrészről tudni kell

Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...

Elolvasom
Örökség
Az öröklésből való kiesés esetei

A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...

Elolvasom
Örökség
Haláleseti rendelkezés és bankszámla

Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt ba...

Elolvasom
Örökség
Amit a kötelesrészről tudni kell

Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésbe...

Elolvasom
Örökség
Az öröklésből való kiesés esetei

A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Je...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.