Magánszemélyként vásárolt termék céges számlára: Mit jelent ez a jótállásra nézve?

Sokan nem is gondolnak arra, hogy egy apró döntés – például a számla kiállításának módja – milyen jelentős hatással lehet a vásárlás után érvényesíthető jogokra. Egyre több vásárló választja azt a megoldást, hogy egy terméket magánszemélyként vásárol meg, de a számlát cég nevére kéri. Azonban ez a választás komoly következményekkel járhat a jótállási és szavatossági jogok tekintetében.

Miért számít, hogy a számla kinek a nevére szól?

A fogyasztóvédelmi szabályok értelmében Magyarországon a fogyasztónak minősülő vevőket erősebb jogi védelem illeti meg, mint a vállalkozásokat. Az egyértelmű definíció szerint fogyasztónak kizárólag természetes személyek számítanak, akik nem gazdasági vagy szakmai tevékenységük keretében vásárolnak. Ha valaki céges számlát kér, akkor jogilag vállalkozásként tekintenek rá, függetlenül attól, hogy eredetileg magánszemélyként szerette volna használni a terméket.

Ez azt jelenti, hogy a kötelező jótállás, amely a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan akár 1-3 év is lehet, nem érvényesíthető. Ehelyett a vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó kellékszavatossági szabályok alkalmazandók, amelyek jellemzően szűkebb mozgásteret biztosítanak a vásárlóknak.

Milyen következményekkel jár, ha céges számlára kérjük a vásárlást?

1. Nem jár kötelező jótállás: Ha a vásárlás céges számlára történik, a kereskedő nem köteles biztosítani az egyébként magánszemélyeknek járó kötelező jótállást. Ez azt jelenti, hogy hiba esetén a termék javítását vagy cseréjét nem követelhetjük ugyanazzal a jogi háttérrel, mint egy hagyományos fogyasztói vásárlás esetén.
2. Korlátozott kellékszavatossági jogok: Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vállalkozások között is biztosít kellékszavatosságot, ennek feltételei eltérhetnek a fogyasztói szerződésektől. Gyakran a szerződéses feltételek szabályozzák a vállalkozások közötti ügyletre vonatkozó garanciális rendelkezéseket, és az eladók gyakran szűkebb körben vállalnak felelősséget a hibás teljesítésért.
3. Nincs 14 napos elállási jog: Az online vásárlásoknál a fogyasztókat megillető 14 napos elállási jog sem érvényesíthető, ha a vásárlás céges számlára történt. Ez azt jelenti, hogy a vásárló nem küldheti vissza a terméket indoklás nélkül, még akkor sem, ha az érintetlen állapotban van.
4. Nehézségek a szervizelésnél: Ha a termék meghibásodik, és nincs vállalt jótállás, a gyártó vagy az eladó dönthet arról, hogy biztosít-e garanciális javítást.

Mit érdemes tenni, ha el szeretnénk kerülni a problémákat?

• Minden esetben ellenőrizzük a számlázási feltételeket! Ha magánszemélyként szeretnénk élvezni a fogyasztói jogokat, akkor ne kérjünk céges számlát a vásárlás során.
• Érdeklődjünk az eladónál! Egyes kereskedők vállalkozások számára is biztosítanak önkéntes garanciát – ezt érdemes még vásárlás előtt tisztázni.
• Ha mégis céges számlára van szükségünk, kössünk külön garanciális megállapodást! Nagyobb értékű termékek esetén érdemes szerződésbe foglalni, hogy az eladó milyen mértékű jótállást vagy szervizszolgáltatást vállal.

A számlázási adatok nem csupán könyvelési szempontból fontosak, hanem jelentős jogi következményekkel is járhatnak. A céges számlára vásárlás esetén a fogyasztói jogok jelentősen csorbulhatnak, így mindig érdemes előre mérlegelni, hogy valóban szükség van-e a cégnévre szóló számlázásra. Ha valaki mégis céges számlát kér, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy jótállási és szavatossági lehetőségei korlátozottabbak lesznek, és adott esetben a garanciális ügyintézés nehezebbé válhat.