Ahogyan már a korábbi cikkben is említésre került, az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal és a védővel, hogy milyen, meghatározott intézkedés alkalmazására vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban az esetben, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri.
Az ügyésznek lehetősége van arra, hogy a terhelttel egyezséget kössön. Ezt a jogintézményt a bűnügyi filmekből és a sorozatokból csak sokan vádalkuként ismerik. Ebben a cikkben ennek az egyezségnek a jogi szabályozása kerül bemutatásra.
Az ügyészség és a terhelt az egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről (a továbbiakban: egyezség). Az egyezségkötésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.
Az egyezség megkötését a terhelt, a védő és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti.
Ha az ügyészség nem ért egyet a terhelt vagy a védő kezdeményezésével, erről a terheltet és a védőt tájékoztatja.
Ha a terhelt kezdeményezése alapján az ügyészség, vagy az ügyészség kezdeményezése alapján a terhelt az egyezség lehetőségét nem zárja ki, az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező.
Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és – az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését kivéve – az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat.
Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről. Ha az ügyészség és a terhelt az egyezség tartalmában megegyezett, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatása során figyelmezteti a terheltet a tervezett egyezség következményeire. Az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvébe foglalják bele.
Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot.
A létrejött egyezség a következőket tartalmazza:
- a bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését,
- a bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
- büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.
Az egyezség tartalmazhatja még:
- a mellékbüntetést, illetve a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést,
- a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést,
- az eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bűncselekmények vonatkozásában,
- a bűnügyi költség viselését, illetve
- a terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket.
Az egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy
- az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik,
- a magánfél polgári jogi igényét, illetve a sértett előzetes bejelentése szerint érvényesíteni kívánt polgári jogi igényt az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig kielégíti,
- közvetítői eljáráson vesz részt, illetve
- az ügyészség által megállapított határidőn belül olyan egyéb kötelezettséget teljesít, amely a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírható.
Nem képezheti az egyezség tárgyát a kényszergyógykezelés, az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
Vissza a hírekhez
