A baráti kölcsönökről

Egy régi barátom, Péter a napokban egy igen kellemetlen kérdésben kérte jogászként segítségemet. Pétert egy közös ismerősünk, Zoltán kereste meg nemrég azzal, hogy gépjárműve elromlott, szervizbe kellett vinni, a javítási költség pedig eléri a félmillió forintot, amit jelenleg nem tud kifizetni. Zoltán háromszázezer forintot kért kölcsön Pétertől, akinek ugyan van jelenleg annyi félretett pénze, hogy ezt az összeget rövid ideig nélkülözni tudja, mégis aggódik attól, hogy mi történik, ha Zoltán „elfelejti” visszaadni a kölcsönkért összeget.

A szerződés az alapja mindennek

Amikor a barátainkról, családtagjainkról, rokonainkról van szó sajnos hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy saját érdekeinket is védjük. Legyen szó azonban akár egy meghatározott pénzösszeg, akár valamilyen értékesebb vagyontárgy (pl. egy gépjármű) kölcsönadásáról érdemes erről valamilyen írásbeli szerződést kötnünk. A szerződést nem kötelező közjegyző előtt megtenni, nem szükséges tehát azt közokiratba foglalni, azonban azon érdemes két tanú nevét, címét és aláírását is feltüntetni.

Pénzkölcsön esetén az írásbeli dokumentum értelemszerűen egy kölcsönszerződést jelent, amelyben a felek saját azonosító adataikon kívül feltüntetik, hogy ki, kinek, mikor, mekkora pénzösszeget adott át kölcsön jogcímén és azt mikor, milyen részletekben köteles a másik fél visszafizetni. Ezen alapvető információkon túl a feleknek arra is lehetőségük van, hogy abban állapodjanak meg, hogy a kölcsönvevő valamilyen, meghatározott értékű ingó dolgot biztosítékként átad a kölcsönbeadónak, aki azt a kölcsön vissza nem fizetése esetén megtarthatja. Péter és Zoltán tehát megállapodhatnak abban is, hogy Zoltán biztosítékként átadja nemrégiben vásárolt, kb. kétszázezer forint értékű játékkonzolját Péternek, aki azt akár jogosult lesz értékesíteni is, hogyha Zoltán a kölcsön összegét a szerződésben szereplő időtartamon belül nem fizeti vissza.

Az írásbeli szerződés elkészítése, aláírása alapvetően a kölcsönadó fél érdekeit szolgálja, hiszen egy jogvitás esetben a kölcsönadónak kell azt bizonyítania, hogy mikor, milyen összeget, kinek adott kölcsön és mikorra kellett volna azt visszafizetni. A kölcsönvevőt annyiban védi az írásbeli szerződés elkészítése, hogy azzal egyértelműen bizonyítható számára is, hogy meddig van ideje a kölcsönt visszafizetni. Amennyiben tehát a kölcsönadó a kölcsön összegét hamarabb kérné vissza, úgy a kölcsönvevő is tudja bizonyítani azt, hogy a kölcsön visszafizetésének határideje még nem járt le.

Amikor nem készül szerződés

Akkor sincs minden veszve, hogyha a pénzösszeg átadásáról, átvételéről és a kölcsönügylet részleteiről nem készítenek a felek szerződést, ám ekkor már sok minden múlik a kölcsönvevő fizetési hajlandóságán is. Van ugyanis lehetőség arra, hogy a kölcsönadó fél egy úgynevezett tartozáselismerő nyilatkozatot írattasson alá a kölcsönvevővel. Ebben a nyilatkozatban tudják a felek azt rögzíteni, hogy a kölcsönvevő milyen pénzösszeggel tartozik helytállni, s annak mi volt az eredeti fizetési határideje. Természetesen ebben a nyilatkozatban lehet azt is rögzíteni, hogy a kölcsönvevő a tartozás összegét milyen póthatáridőn belül vállalja megfizetni, tehát a felek megállapodhatnak egy újabb határidőben is.

A tartozáselismerés jelentősége abban áll, hogy megfordítja a bizonyítási kötelezettséget. Ha a kötelezett a tartozását elismerte, már őt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nincsen, vagy alacsonyabb összegű, mint amit korábban elismert. A tartozáselismerés másik fontos következménye, hogy a tartozás elévülését megszakítja, és az elévülési idő újra kezdődik. Ezen nyilatkozatot sem kell feltétlenül közjegyzői okiratba foglalni, mindazonáltal a tényleges behajtás folyamatát meggyorsíthatja, hogyha ilyen formában kerül sor a tartozáselismerő nyilatkozat megtételére.

Amennyiben a tartozáselismerő nyilatkozat aláírására akár a kölcsönvevő fizetési hajlandóságának hiányában, akár más okokból nem kerül sor, úgy érdemes a kölcsönadónak átgondolnia, hogy valamilyen kedvezmény nyújtásával (például részletfizetési megállapodással vagy a tartozás egy részének elengedésével) tudja-e utólagosan dokumentálni a kölcsönadás tényét és annak részleteit.

Amennyiben semmilyen írásbeli dokumentum nincs

Írásbeli dokumentumok hiányában is érdemes lehet egy postai úton, tértivevényes levélként kiküldött fizetési felszólítást küldeni a kölcsönvevőnek. Bár ez az írásbeli fizetési felszólítás nem pótolja a kölcsönszerződést, azzal még mindig lehetőséget kap a kölcsönvevő arra, hogy tartozását önként teljesítse.

Következő lépésként lehetőség van arra is, hogy a kölcsönadó bármely magyarországi közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen.  Az eljárásnak azonban díja van, ami a követelés tőkeösszegének 3%-a, de legalább 8 000 forint. Péternek tehát ezért az eljárásért 9.000,- Ft eljárási díjat kellene fizetnie úgy, hogy az általa kölcsönadott összegből még semmit nem látott viszont.

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a bizonyítékok mérlegelése nélkül kibocsátja a fizetési meghagyást, amit megküld az ellenérdekű félnek. Az ellenérdekű félnek ezek után 15 napja van arra, hogy ellentmondást terjesszen elő. Ellentmondás hiányában a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanúgy végrehajtható lesz, mint egy jogerős bírósági ítélet. Ellentmondás esetén pedig polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni a pénzkövetelés iránti igényt. A keresetlevél bíróságra történő beadása előtt azonban érdemes átgondolni azt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok várhatóan elegendőek lesznek-e a követelés bírósági peres eljárásban történő sikeres érvényesítéséhez.

És mikor lesz ebből pénz?

Akár a fizetési meghagyás emelkedik jogerőre, akár a bíróság mondja ki azt, hogy követelésünk jogos és megalapozott, a gyakorlati szempontú kérdés az, hogy ebből ténylegesen mikor lát pénzt az, aki jóhiszeműen kölcsönadott barátjának. Nos, erre csak egy következő eljárásban kapunk választ, mégpedig a végrehajtási eljárásban. A jogerős fizetési meghagyás vagy jogerős bírósági ítélet alapján ugyanis az, akinek tartoznak jogosult végrehajtási eljárást kezdeményezni. A végrehajtási eljárás során az eljáró önálló bírósági végrehajtó feladata az, hogy felderítse, az adós milyen vagyonnal, milyen vagyontárgyakkal rendelkezik. E körben a végrehajtó jogosult az adós bankszámlájára hatósági átutalási megbízást (inkasszót) vezetni, az adós munkabérére letiltást foganatosítani, az adós ingó és ingatlan vagyonát lefoglalni és árverezni. Azokban az esetekben azonban, amikor az adós semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, a hitelezők sajnos tehetetlenek, ilyen esetekben a tartozás tényleges behajtására sajnos nincs remény.

Összefoglalás

Mindig érdemes körültekintően és óvatosan eljárni, amikor egy barátunk kölcsönkér tőlünk. Bár természetes emberi reakció, hogy bajbajutott barátainkon segítünk, érdemes azonban ilyenkor is higgadt fejjel gondolkozni és gondoskodni a megfelelő dokumentumok, szerződések elkészítéséről is.