A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye

Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények közül leginkább az emberölés, vagy a testi sértés juthat eszünkbe. Gyakran előfordulnak azonban olyan balesetek, veszélyhelyzetek, amikor valamely foglalkozási szabály megszegése okozza a veszélyt, vagy a sérülést. Elég csak a vadászbalesetekre, vagy a súlyosabb orvosi mulasztásokra gondolni. A polgári jogi felelősség (kártérítés, sérelemdíj iránti követelések esetén) mellett komoly büntetőjogi következményei lehetnek az ilyen jellegű cselekményeknek.

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés

A hatályos Büntető Törvénykönyv az alábbiak szerint szabályozza a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésnek alapeseti tényállását.

Btk. 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tisztázandó fogalom, hogy mit jelent a foglalkozási szabály megszegése, azaz mi a bűncselekmény elkövetési magatartása. A bírói gyakorlat szerint minden olyan tevékenységet felölel a folyamat, amire írott vagy íratlan szabályok vonatkoznak. Kiemelten ilyenek munkavédelmi szabályok, a biztonsági előírások, az orvosi szabályok, valamint az építési szabályok. Külön említi a jogszabály a működőképes lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályokat.

Fontos azonban, hogy csak az élet, testi épség és egészség védelmére vonatkozó szabályok megszegése releváns. A megszegés önmagában ezeknek a szabályoknak a be nem tartását jelenti. Ez lehet passzív, vagy aktív magatartás is.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés un. materiális bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy eredménye van. Ez az eredmény a közvetlen veszély, illetőleg a testi sértés okozása. A veszély közvetlensége azt jelenti, hogy térben és időben konkretizálódik és meghatározott személyeket fenyeget. A testi sértés gyógytartama az alapesetet nem befolyásolja.

A gondatlanság azt jelenti, hogy az alkövető előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (luxuria), vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (negligentia)

A Btk. meghatároz minősített eseteket a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlan alakzata esetén. Így szigorúbb elbírálás alá esik például a maradandó sérülést, vagy a halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

(2) A büntetés

1. a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
2. b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
3. c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

Foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés

A bűncselekmény nem csak gondatlanul, hanem szándékosan is elkövethető. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja (dolus directus), vagy e következményekbe belenyugszik. (dolus eventualis)

Btk. 165. § (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nagyon fontos, hogy a szándékosság kizárólag a veszély előidézésére terjedhet ki. Ha ugyanis testi sérülés okozására kiterjed a szándék, akkor testi sértés, ha pedig esetleg halál okozására is kiterjed, akkor emberölés miatt lesz az elkövető felelősségre vonható. A bűncselekmény ezen alakzata tehát un. limitált veszélyeztetési szándékkal követhető el.

Gyakorlati példák a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre

• Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést állapítottak meg orvos terhelt általi elkövetés esetén. A vizsgáló orvos elmulasztotta a korábban már szívinfarktust kapott sértett ismételt vizsgálatának elvégzését, ezért nem ismerte fel a fennálló szívinfarktust. A terhelt tehát a kellő gondosságot elmulasztotta, a rágondolás hiánya miatt nem látta előre a magatartása lehetséges következményét.
• Foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette valósult meg, amikor az elkövető riasztótölténnyel megtöltött lőfegyverével ijesztésként a sértett felé lőtt, és ezáltal súlyos testi sértést okozott.
  • a szándékos alakzat megvalósulása túlnyomórészt lőfegyverrel kapcsolatos tevékenység szabályainak a megszegése során szokott előfordulni