A gondnokság alá helyezés iránti per kezdeményezésére az egyenesági rokon, a testvér, az ügyész és a gyámhatóság jogosult. A gyámhatóságnak azonban nem csak joga, hanem kötelezettsége is a perindítás, amennyiben a gondnokság alá helyezés szükségességét igazoló adatok birtokába jut és a hozzátartozók, továbbá kiskorú esetében a törvényes képviselő a gyámhatóság tájékoztatását követő hatvan napon belül nem kezdeményezik a peres eljárást.
A per megindításához nem elegendő csupán a házastársi minőség, kizárólagosan az együttélő házastárs jogosult a keresetlevél benyújtására, mely abból adódik, hogy csak az érintettel közös háztartásban élő személy tapasztalhatja napi szinten a belátási képesség csökkenését, hiányát, ennek hatásait. A megjelölt konkretizálás gátat szab annak is, hogy a házastársi életközösség megszűnését követően a házastárs a bontóperben, továbbá a szülői felügyeleti jogok gyakorlására vonatkozó perben annak révén próbáljon előnyösebb helyzetbe kerülni, hogy a volt házastárssal szemben gondnokság alá helyezés iránti pert indít.
Az új Ptk. a házastárs mellett már nem kizárólag a bejegyzett élettársnak biztosítja a perindítási jogot, hanem az élettársak általánosan jogosultak a per megindítására. Ebben a körben nem szükséges a gondnokság alá helyezendő személlyel való együttélésnek, mint feltételnek nyomatékosítása, hiszen az élettársi kapcsolat egyik alapvető eleme, továbbá az élettársi kapcsolat elismerésének egyik feltétele a közös háztartásban való életvitel.
Perindításra jogosult továbbá a kiskorú törvényes képviselője is, mely alapján a 17. életévét betöltött kiskorúval szembeni, cselekvőképesség teljes vagy részbeni korlátozása iránti gondnokság alá helyezési pert a szülő, valamint a gyám is kezdeményezheti.
Vissza a hírekhez
