A gyermektartás polgári jogi szabályozása

A gyermektartás szabályozása Magyarországon a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) található meg, mely a gyermek és a szülők közötti kötelezettségeket és jogokat foglalja össze. A tartási kötelezettség a szülői felelősség egyik legfontosabb része, és annak biztosítását szolgálja, hogy a gyermek megfelelő életkörülmények között nevelkedjen, függetlenül attól, hogy a szülők együtt élnek-e vagy sem.

1.A gyermektartás alapelvei

A Polgári Törvénykönyv 4:215. §-a értelmében minden szülő köteles a gyermekének tartást biztosítani. Ez a kötelezettség az életkorral nem szűnik meg, amíg a gyermek nem képes önállóan eltartani magát, ideértve az esetleges tanulmányok folytatása alatti időszakot is. A tartás azonban nem korlátlan: a szülő anyagi lehetőségei és a gyermek szükségletei figyelembevételével kell megállapítani. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

2.A tartás megállapítása

A tartásdíj összegének megállapítása során a bíróság a szülő jövedelmi és vagyoni helyzetét, valamint a gyermek szükségleteit egyaránt figyelembe veszi. Az egyik fontos szempont a gyermek életkörülményei, valamint az, hogy a szülők egyenlő arányban járuljanak hozzá a tartáshoz, amennyiben ez lehetséges.

A bíróság a tartásdíjat havi összegben állapítja meg, azonban a szülők megegyezhetnek ettől eltérő formában is, például természetbeni szolgáltatásokkal vagy egyéb eszközökkel történő teljesítésben. A Ptk. irányadó szabályai szerint a tartásdíj összege általában gyermekenként
a kötelezett jövedelmének 15-25%-a.

3.A tartás elmulasztása és következményei

Amennyiben a szülő nem tesz eleget a tartási kötelezettségének, a másik szülő vagy a gyermek törvényes képviselője bírósági úton érvényesítheti a gyermektartásdíjat. Ebben az esetben a bíróság végrehajtási eljárást rendelhet el, amely során a kötelezett jövedelméből közvetlenül letilthatják a tartásdíj összegét, vagy vagyonából kényszeríthetik ki annak megfizetését.

A gyermektartás nemteljesítése esetén a kötelezett ellen büntetőjogi következmények is felmerülhetnek. A Btk. szerint, ha a szülő tartósan és szándékosan elmulasztja a tartásdíj fizetését, a bíróság bűncselekményként kezelheti ezt, és akár szabadságvesztéssel is sújtható.

4.A tartásdíj módosítása és megszűnése

A tartásdíj összege módosítható, amennyiben a körülmények jelentős változása indokolja, például a szülő anyagi helyzetének megváltozása vagy a gyermek igényeinek növekedése miatt. Ilyen esetekben a bíróság dönthet a tartásdíj emeléséről vagy csökkentéséről. A tartási kötelezettség általában a gyermek nagykorúságáig tart, de fennmaradhat, ha a gyermek továbbtanul, vagy saját fenntartására még nem képes.