A keresőképtelenség felülvizsgálata

„Főnök, jövőhéten nem fogok tudni bejönni dolgozni, mert beteg leszek!” Meglehetősen kellemetlen helyzet tud kialakulni akkor, amikor a munkáltatóban felébred a gyanú, miszerint táppénzen lévő munkavállalója valójában nem is beteg. Persze könnyebb a helyzet megítélése akkor, amikor a munkavállaló nem is tud orvosi igazolást felmutatni arról, hogy keresőképtelen. De mit tehet a munkáltató, hogyha a munkavállaló ugyan bemutatja a keresőképtelen állapotát alátámasztó orvosi igazolást, mégis vannak arra utaló jelek, hogy valójában betegségről szó sincs?

A keresőképtelenség felülvizsgálatáról általában

A közösségi média terjedésének is köszönhető, hogy napjainkban a munkáltatók, főnökeink jóval több információval rendelkezhetnek magánéletünkkel kapcsolatosan, mint korábban. Valószínűleg egyetlen munkáltató sem nézi jószemmel, hogyha a munkavállaló betegszabadsága vagy táppénzes időszaka alatt fesztiválokra jár, strandol, vagy éppen egy kéthetes hajóúton vesz részt, az erről szóló fényképeket pedig közzé is teszi a közösségi médiában. Az ilyen és ehhez hasonló árulkodó jelek felvethetik annak a gyanúját, hogy a munkavállaló valójában nem beteg, keresőképes, ám valamilyen megfontolásból mégsem szabadságot vett igénybe az említett tevékenységek végzésének időtartamára. A gyanú igazolására vagy éppen eloszlatására van eszköz a munkáltatók kezében: kérhetik ugyanis a keresőképtelenség felülvizsgálatát. Laikusként ugyanis maga a munkáltató nem bírálhatja felül a szakmai- és büntetőjogi felelőssége tudatában eljáró, orvosi igazolást kiállító orvost. Amennyiben tehát a munkavállaló megfelelő igazolást tud felmutatni arról, hogy keresőképtelen, ezt a munkáltató köteles tényként elfogadni. A munkáltató lehetősége arra korlátozódik, hogy a megfelelő szakmai szervtől kérje a keresőképtelen állapot felülvizsgálatát.

Az eljárás megindítása

Fontos megemlíteni, hogy a keresőképtelen állapot felülvizsgálatának kezdeményezésére addig van lehetősége a munkáltatónak, amíg a munkavállaló betegszabadságon vagy táppénzen van. Visszamenőlegesen, tehát a munkába történő visszatérés után a felülvizsgálat már nem kezdeményezhető.

A felülvizsgálatot a keresőképtelenséget igazoló orvos szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal folytatja le, így a munkáltatónak a felülvizsgálat iránti kérelmét is a kormányhivatalhoz kell benyújtania. Az eljárásnak díja is van, ami 15.800,- forint munkavállalóként. A kérelemben a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, anyja nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét és a keresőképtelenség kezdetét kell feltüntetni. A kérelemnek tartalmaznia kell a munkáltató nevét, címét, adószámát, az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét, valamint telefonos és postai elérhetőségét is.

Az eljárás lefolytatása

A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A szakértő főorvos az ellenőrzés keretében jogosult a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében akár a beteg tartózkodási helyén is. A szakértő főorvos természetesen jogosult betekinteni a betegdokumentációba, de amennyiben az szükséges, a beteget akár szakorvosi vizsgálatra is utalhatja. Ezen túlmenően a szakértő főorvos jogosult a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényét megállapítani, amennyiben pedig megállapítása alapján a beteg keresőképes, úgy javaslatot tehet a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé. Mindezen tevékenységét a betegdokumentációban rögzíti, a munkáltatóval pedig írásban közli a felülvizsgálat eredményét. Döntéséről a munkavállalót is írásban értesíti a szakértő főorvos.

Felmerülhet kérdésként, hogy mi annak a következménye, ha a munkavállaló a szakértő főorvos által előírt vizsgálatoknak nem veti alá magát? Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ugyanez a helyzet akkor, hogyha az eljárás során azt észlelik, hogy a keresőképtelen személy gyógyulását tudatosan saját maga késlelteti. Érdemes tehát együttműködni a felülvizsgálatot végző főorvossal, mivel ellenkező esetben a táppénz folyósításának megszüntetésére fog sor kerülni.

Jogorvoslat

Természetesen a jogszabály biztosítja a jogorvoslat lehetőségét a felülvizsgálatot végző szakértő főorvos döntésével szemben. A munkáltatónak és a munkavállalónak is 8 nap áll rendelkezésére a döntés közlésétől számítva arra, hogy a döntéssel szemben a kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezzen. Ez 8 naptári napot jelent, ami igen szűkös határidő. A döntés felülvizsgálata során természetesen nem járhat el ugyanazon kormányhivatal, amely kormányhivatal szakértő főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a kormányhivatal gondoskodik. Az ügy ezek után egy főorvosi bizottság (FOB) elé kerül, aki a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a FOB a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja.

Összegzés

A munkáltatóknak tehát van lehetőségük arra, hogy kezdeményezzék a keresőképtelenség felülvizsgálatát, amennyiben kételkednek abban, hogy a munkavállaló valóban beteg-e. Érdemes azonban megfontolni, hogy munkáltatóként megindítjuk-e az eljárást, hiszen a hatékony munkavégzéshez szükséges bizalmat ez bizonyosan nem fogja építeni köztünk és a munkavállalók között.