A kézbesítés szabályai érthetően

Az emberi kommunikáció legfontosabb aspektusa az átadni kívánt információk hatékony közlése. Ez a fontos elv azonban kiterjed különböző jogviszonyok alanyainak jogi nyilatkozataira is. Ugyanis a joghatások, például határidők keletkezése gyakran függ azok közlésétől.

De pontosan mikor számít kézbesítésnek? A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Postatörvény 2. § 20. pont) meghatározza, hogy a kézbesítés a postai szolgáltató hálózatából az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel jár.

A kézbesítéseket két csoportba lehet sorolni: hivatalos iratok és hivatalosnak nem minősülő, de jogilag releváns iratok. Fontos tudni, hogy ha a hivatalos iratokat postai értesítés ellenére nem veszünk át, az attól még joghatásokkal jár. Ezt nevezzük kézbesítési vélelemnek.

Bírósági iratok kézbesítése:

A bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rögzíti. A kézbesítés fontos, mert joghatásokat vált ki, például az elsőfokú ítélet közléseként a fellebbezési határidő megnyillását.

A Pp. kimondja, hogy a bírósági iratokat a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzettnek kézbesíteni. A Postatörvény határozza meg a hivatalos iratok kézbesítésének alapvető szabályait, a részletszabályokat pedig a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet.

A Postatörvény szerint hivatalos irat az állami vagy önkormányzati szervek, jogszabályban meghatározott más szervek vagy személyek által feladott vagy kézbesített, joghatályos postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez jogszabály jogkövetkezményt fűz. Fontos, hogy a címzett jogosultságát pontosan meg kell határozni, és a kézbesítés tényét rögzíteni kell. A gyakorlatban ezt a rögzítést a tértivevény tölti be.

Fontos először is tisztázni, hogy kik azok, akik a Pp. szerint egy bírósági irat átvételére jogosultak, illetve az átvétel megtörténtének igazolása milyen formában történik. Az átvételre jogosult személynek egyrészt a címzett (aki lehet nem természetes személy is), a címzett által meghatalmazott személy, valamint a címzett törvényes képviselője minősül.

A kézbesítésekor a kézbesítési okiraton, tértivevényen, vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön kell rögzíteni az átvevő adatait és az átvétel dátumát, ahhoz hogy a küldemény átvétele igazoltnak minősüljön. A Pp. azt is rögzíti, hogy a kézbesítés nem szabályszerű, ha az nem a címzett, hanem egyéb jogosult átvevő részére történik meg és az átvevő az ellenérdekű fél vagy perbeli képviselője.

Kézbesítési vélelem / kézbesítési fikció

A kézbesítés gyakran sikertelen lehet, például ha a címzett elhunyt vagy új címre költözött. A Pp. 137 § (2) előírja, hogy ha egy iratot nem lehet a címzettnek kézbesíteni, erről az érdekelt feleket tájékoztatni kell. Az irat sikertelen kézbesítése jogi következményekkel járhat, és speciális eljárásokat indokolhat, például ügygondnok kirendelését.

Az Pp. kimondja, hogy ha a címzett az átvételt megtagadja, az iratot az első kézbesítési kísérlet napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az átvétel azért sikertelen, mert a címzett nem veszi át az iratot, az iratot a második kézbesítési kísérlet napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez a „kézbesítési fikció” lehetővé teszi, hogy a joghatások bekövetkezzenek, anélkül, hogy ténylegesen átadták volna az iratot.

Amennyiben tehát a fél a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítési fikció azonnal beáll és az iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni. A Kommentár részletesen kifejti, hogy arra az esetre, ha a kézbesítési azért sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át, úgy milyen szabályokat kell követni. Erre az esetre a Postavhr. speciális szabályokat tartalmaz a Pp. hivatkozott szakaszával összhangban.

Amennyiben tehát az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre, a postai szolgáltató a hivatalos irat érkezéséről és a sikertelen kézbesítési kísérletről a címzett részére a Postavhr-ben részletezett adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a címzett vagy egyéb jogosult átvevő rendelkezésére tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon újból megkísérli.

A második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén a postai szolgáltató a címzett részére a meghatározott adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, azzal, hogy a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig a címzett vagy egyéb jogosult átvevő rendelkezésére tartja. Amennyiben a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapig nem veszi át a címzett az iratot, e napon kézbesítettnek kell azt tekinteni. Ez tehát a kézbesítési fikció második esete, mivel ténylegesen nem vette a küldeményt át, de az átvétel joghatásai a törvény erejénél fogva beálltak.

Fontos szabály továbbá, hogy a mivel a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat az eljárások legfontosabb aktusait képezik, így azok fikcióval való kézbesítése esetén a bíróság egyszerű postai küldemény útján köteles közölni a címzettel a kézbesítési fikció beálltának tényét.

Nem bírósági iratok kézbesítése:

A „magánlevelek” kézbesítése terén nincs általános szabályozás. A jogi kötelezettségek teljesítése szempontjából azonban fontos megjegyezni, hogy a távollevők között tett jognyilatkozat általában csak akkor válik hatályossá, ha a címzett valóban megkapja azt a határidőn belül. Akár egy Csődtörvény szerinti, akár egy más, polgári jogi jogviszonyon alapuló fizetési felszólítást szeretnénk elküldeni, ezen levelek esetében a kézbesítés kérdésének esetleges sajátos szabályait külön, ágazati törvények szabályozzák.

A gazdasági társaságokkal kapcsolatos jognyilatkozatok esetében azonban vannak speciális szabályok. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a gazdasági társaságoknak elküldött jognyilatkozatok hatályosak legyenek. Az ilyen leveleknek általában egy meghatározott időn belül meg kell érkezniük a címzettekhez. A Ptk. a 6:5. § (2) bekezdésében általánosságban megfogalmazza, hogy a távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy például egy bizonyos határidőt, – mely alapulhat szerződésen vagy jogszabályon – megtartsunk, nem elég időben feladni a levelünket, de a címzettnek azt meg is kell kapnia a határidőn belül.

A Ptk. a kézbesítés vonatkozásában kisegítő szabállyal szolgál a cégekkel (gazdasági társaságok) kapcsolatos jognyilatkozatok esetén. A 3:91. § (1) bekezdése rögzíti először is, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. A (4) bekezdés pedig rögzíti, hogy ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.