Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. július 22. ( 122 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A kezesség jogintézményét a Polgári Törvénykönyv a biztosítéki szerződések között tárgyalja. A kezesség egy személyi hitelbiztosíték, járulékos mellékkötelezettség. Lényege, hogy a kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Látható tehát, hogy a kezesség háromoldalú jogviszony. A jogosult és a (fő)kötelezett mellett a kezes szerepel benne, akinek a kötelezettsége a kötelezett nem teljesítése esetén a helytállás. A kezességi szerződést ugyanakkor a jogosult és a kezes köti meg.
A kezességi szerződést írásba kell foglalni, ennek hiányában érvénytelen. A kezesség mindig pénzben kifejezhető követelés biztosítására szolgál. Nagyon fontos, hogy a kezesség járulékos kötelem. Ennek megfelelően kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.
A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
Fontos gyakorlati előírás, hogy a kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel.
A kezesség fajtáit fontos elkülöníteni, ugyanis joghatásait tekintve jelentős eltérés van közöttük. A magyar jogrend a következő kategóriákat különbözteti meg.
A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. Ilyenkor a kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettségről.
Ezt követően a kezesnek két lehetősége van:
Amennyiben a kezes teljesít, akkor megtérítési (ún. regressz) igénnyel léphet fel a kötelezettel szemben. Hiszen helyette teljesített. Ennek okán a jogosult köteles késedelem nélkül megadni azt a tájékoztatást, ami kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.
Sokszor merül fel gyakorlati kérdésként, hogy a készfizető kezes (lásd fent) mit tud tenni, ha a jogosult perbe fogja a tartozás behajtása érdekében. A válasz, hogy a jogosulttal szemben – amennyiben a követelés alapos – semmit. Ugyanakkor teljesítés után a kötelezettel szemben regressz igényt érvényesíthet.
Ha a kezes nem teljesít, akkor a jogosultnak lehetősége van pert indítani a kezessel szemben a kezesség fajtájának megfelelő szabályok szerint.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.