A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről általában
A közúti közlekedési előéleti pontrendszer szabályait alapvetően a 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A pontrendszer célja alapvetően az, hogy a közúti közlekedési szabályokat rendszeresen megszegő járművezetőket ideiglenesen megfosszák attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a közúti forgalomban, miközben ők utánképzésen vesznek részt és felülvizsgálják a forgalomban történő részvételükre való alkalmasságukat.
A maximálisan „gyűjthető” pontok
Azzal általában mindenki tisztában van, hogy ezek nem azok a pontok, amelyeket érdemes gyűjtögetni és kuponfüzetet sem adnak hozzájuk. Arról azonban rengeteg tévhit él, hogy hány pont összegyűjtése után kell számolni különböző jogkövetkezményekkel.
A közlekedési előéleti pontoknak ugyan legfeljebb matematikai értelemben van maximuma, bizonyos ponthatár elérése esetén ugyanakkor a járművezetőknek számolniuk kell a jogkövetkezményekkel. Ez a bűvös ponthatár pedig a 18 közlekedési előéleti pont. Ha ugyanis a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó (a Belügyminisztérium) három napon belül értesíti az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási hivatalát, amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja. Az így visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően lehet visszaadni akkor, hogyha két további feltétel is teljesül. Ezen két feltétel egyike, hogy a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, kivéve, hogyha az alól egyéb jogszabályok alapján egyébként mentesül. A másik feltétel pedig az, hogy a vezetési jogosultság egyébként előírt egyéb feltételei is fennálljanak.
Lehet-e csökkenteni a pontok számát?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy lehet-e és ha igen, hogyan csökkenteni az összegyűjtött pontok számát. Erre akkor van lehetőség, hogyha az összegyűjtött pontok száma eléri vagy meghaladja a 13 pontot, de nem éri el vagy haladja meg a 18 pontot. Ekkor ugyanis lehetőség van arra, hogy a járművezető önkéntes továbbképzésen vegyen részt és ezzel csökkentse az által összegyűjtött pontok számát. Az önkéntes utánképzés sikeres elvégzésének napján főszabály szerint a nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14–17 pont között 6 ponttal lehet ezzel a módszerrel csökkenteni. Önkéntes utánképzésen azonban évente egyszer lehet részt venni.
Fontos továbbá, hogy a járművezetőt a Nyilvántartó értesíti, ha pontjainak száma a 13-at elérte, valamint tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.
Meddig lehet „gyűjtögetni”?
Sokszor felmerül kérdésként az is, hogyha a járművezetővel szemben egy szabályszegés miatt kiszabtak valamennyi közlekedési előéleti pontot, akkor azt örök életében hordozza-e magával? Nos, a jog egy idő után „elfelejt” bizonyos bűnöket, így a közlekedési előéleti pontok is elévülnek egy idő után. Az elévülés egészen pontosan három év. A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
Honnan tudom hány pontom van?
Szerencsére napjainkban arra is van lehetőség, hogy a Nyilvántartótól ingyenesen lekérdezzük, hogy pontosan hány közlekedési előéleti ponttal rendelkezünk. Ezt elektronikus úton a magyarorszag.hu oldalon keresztül, Ügyfélkapun keresztül, az e-papír rendszeren keresztül benyújtott, e-mailben a kozlekedesi.foosztaly@bm.gov.hu e-mail címre küldött, vagy postai úton a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közlekedési Igazgatási Osztály részére címzett kérelemben tudjuk megtenni.
A postai úton, vagy az elektronikus levelezési címre küldött kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
- a járművezető személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve),
- a járművezető saját kezű aláírását (elektronikus úton megküldött kérelem esetén az aláírást tartalmazó dokumentumot PDF vagy JPEG formátumban kell csatolni)
- a járművezető lakcímét vagy levelezési címét.
A magyarorszag.hu oldalon keresztül történő, közvetlen lekérdezés eredményéről a járművezető azonnal tájékoztatást kap a szolgáltatási felületen. A postai úton, vagy az elektronikus levelezési címre küldött kérelem alapján kiadott tájékoztató postai úton kerül megküldésre. Amennyiben pedig a kérelem Ügyfélkapun keresztül kerül benyújtásra, úgy az előéleti pontokról szóló tájékoztatás az Ügyfélkapura kerül megküldésre.
Miért, mennyi pont jár?
Fontos kiemelni, hogy azt is jogszabály rögzíti, hogy milyen szabályszegésért hány közlekedési előéleti pont jár. A kiszabott pontok száma tehát nem az eljáró rendőr jóindulatától függ, azt jogszabályaink határozzák meg.
Jelen cikkünkben csupán néhány példát szeretnénk megemlíteni, amelyek a leggyakoribb közlekedési kihágásokhoz kapcsolódnak. A közlekedési bűncselekmények közül 11 közlekedési előéleti pontot kell kiszabni azzal szemben, aki a járművezetés ittas állapotban, cserbenhagyás, segítségnyújtás elmulasztása vagy közúti veszélyeztetés tényállását megvalósítja. A szabálysértések közül a kézben tartott mobiltelefon vezetés közbeni használatáért 3, az autópálya úttestjén és leállósávján a megállás, megfordulás, hátramenet szabályainak megszegéséért 6, míg a jobbra tartási kötelezettség megsértésért 1 közlekedési előéleti pontot kell kiszabni. Az egyes közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértések közül a gyorshajtásért 4,6, vagy 8 pont szabható ki, attól függően, hogy mennyivel lépte túl a járművezető a megengedett legnagyobb sebességet. Az autópálya leállósávján történő haladásért szintén 6 pont jár, míg a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt 3 vagy 5 pont szabható ki.
Vissza a hírekhez
