A részletszabályozás alapjaihoz 2023. december végéig kell visszanyúlnunk, a közúti közlekedésről szóló törvénybe ugyanis ekkor iktatták be az országos közúton veszteglő járművek elszállításának körülményeit, a közútkezelő hathatós közbenjárásával.
Az érintett kör egyrészt az országos közutakon a megállási tilalom hatálya alatt várakozó olyan járművek, amelyek veszélyeztetik a közúti forgalom biztonságát, vagy akadályozzák a közútkezelő feladatának az elvégzését, illetve a közúti ellenőrzéseket. Másrészt pedig a rendelet a közút területén hátrahagyott járművekre is vonatkozik. A 2024. november 20-án hatályba lépő „végrehajtási rendelet” a tárolás és az értékesítés részletszabályaival egészíti ki a törvényi rendelkezést.
Veszteglő és elhagyott járművek
A rendelet értelmében minden jármű veszteglő, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, a közútkezelői feladatok végzését akadályozza, a közúti ellenőrzések helyszínén a méréseket, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó módon várakozik.
Attól függően, hogy milyen típusú úton, azon belül is melyik forgalmi sávban vesztegel a jármű, a szabályozás a jármű elszállíttatását teszi kötelezővé az észlelést követően azonnal, 2 órát, 24 órát vagy 72 órát követően.
A jármű észleléséről feljegyzést kell készíteni, de a közútkezelő vagy megbízottja köteles képfelvételt is rögzíteni, de jogosult videó és/vagy hangfelvétel készítésére is. A veszteglő járművet ezt követően a tárolási helyre szállítják. Ha a járművezető még a helyszínen tartózkodik, köteles a veszteglő járműnek az elszállítását lehetővé tenni.
A rendelet külön fogalomként nevesíti az elhagyott járművet, amely az olyan veszteglő jármű, amelynek járművezetője nem tartózkodik a helyszínen. Elhagyott jármű esetén is a fenti kötelezettségeket teljesítve szükséges eljárni, a jármű elszállítására irányuló intézkedést azonban azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a veszteglő jármű járművezetője, tulajdonosa vagy üzembentartója
-az intézkedés közben a helyszínre visszaérkezik, és az intézkedés félbeszakítását vagy megszüntetését kéri, vagy
– a veszteglő járművel tovább kíván haladni, feltéve, ha a veszteglő jármű műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát egyébként nem veszélyezteti, és
– a megkezdett intézkedés költségét megfizeti.
Intézkedés a jármű elszállítása után
Ha az elszállított jármű vonatkozásában az üzembentartó vagy tulajdonos személye nem ismert, a közútkezelő a személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrzi. Ha az ellenőrzéssel sem deríthető ki a fenti személyek bármelyikének a kiléte, az elszállításra vonatkozó feljegyzést a közútkezelő a honlapján haladéktalanul közzéteszi, a képfelvételekkel együtt.
Amennyiben a tulajdonos vagy az üzembentartó ismertté válik, a közútkezelő felhívja a jármű 30 napon belüli visszavételére. Fontos részletszabály, hogy amennyiben az elszállított jármű üzembentartója és tulajdonosa nem azonos személy, a felhívást bármelyikükkel történő közlés esetén a legkorábbi időpont figyelembevételével kell közöltnek tekinteni.
A veszteglő jármű mint törvényes zálogjog tárgya
A jármű kizárólag az elszállítással és tárolással felmerült költségek megfizetését követően vehető vissza, valamennyi felmerült költségről és annak megfizetésének módjáról tájékoztatást kap a tulajdonos/ üzembentartó. Ezen költségek meg nem fizetése esetén a közútkezelő végső soron jogosult az elszállított jármű értékesítésére vagy más módon történő hasznosítására (pl. bérbeadás). Jogi értelemben tehát törvényes zálogjog keletkezik a közútkezelő javára a veszteglő járművön. A visszavétel további feltétele – értelemszerűen –, hogy az átvétel jogosultságát igazolja az átvevő. Ez meghatalmazás ellenében lehet a tulajdonostól/üzembentartótól eltérő harmadik személy is.
A jármű értékesítése, további sorsa
Ha a jármű átvétele nem történik meg határidőben, vagy a felhívás kézbesítése sikertelen, a felszólítást meg kell ismételni. Végső soron a járművet értékesítik, erre árverés útján kerül sor. Az elszállított járművet, illetve az abban talált ingóságokat az értékesítés előtt át kell vizsgálni. A közútkezelő vagy megbízottja az árverés lebonyolításával közreműködőt bíz meg. Ha az első árverés sikertelen, újabbat kell tartani. Ha a járművet a második árverésen sem sikerül értékesíteni, az a bontó-hulladékkezelő részére kerül átadásra.
Amennyiben a teljes eljárás tárgya egy azonosíthatatlan jármű, a közútkezelő vagy megbízottja 90 nap tárolást követően adja át azt a bontó-hulladékkezelő részére. Azonosíthatatlan jármű az olyan elhagyott jármű, amely hatósági jelzéssel nem rendelkezik, valamint amelynek üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítása nem lehetséges. Ilyen járművet az útkezelő vagy megbízottja jogosult felnyitni is annak érdekében, hogy a tulajdonos vagy üzembentartó személye megállapítható-e.
A rendelet külön mellékletben rögzíti össztömeg szerinti besorolással, hogy a jármű elszállításáért pontos mekkora költség merül fel. Éjszakai vagy hétvégi szállítás esetén plusz pótlékokkal kell számolni, a tárolásnak pedig napi díja van, nem érdemes tehát halogatni a jelentkezést, ha a tulajdonos/üzembentartó előtt ismert lesz a jármű kiléte.
Végezetül megjegyezzük, a rendelet részletszabályokat ad, de a jogrendszerben eddig sem volt ismeretlen vagy megoldatlan, ha a közútkezelő veszteglő járművel találkozott. Az azonban új jogkör, hogy szinte azonnal intézkedhet, és hogy a – szintén relatíve rövid időn belül kihirdetett – árverés sikertelensége után a veszteglő jármű hulladékként kezelendő.
Vissza a hírekhez
