A légkondicionáló kihelyezése

A városban sétálva feltűnhet, hogy gombamód szaporodnak a légkondicionáló készülékek üzembe helyezése. Egy-egy társasház homlokzatán látható az is, hogy ezeknek a készülékeknek a kültéri egysége, hol rendezett, egységes módon, hol pedig összevissza kerül kihelyezésre. A legtöbb ingatlan tulajdonos azonban nincs azzal tisztában, hogy az ilyen készülékek kültéri egységének kihelyezésére többféle szabály is vonatkozik. Ezekkel foglalkozunk most, remélve, hogy ezzel is segítséget nyújthatunk az érintettek számára.

Mi lehet a gond a kültéri egység kihelyezésével?

Viszonylag egyszerűnek tűnhet egy légkondicionáló készülék üzembehelyezése. Az ingatlan tulajdonosa könnyen gondolhatja, hogyha a pénze megvan hozzá és megfelelő megtalálta a megfelelő készüléket és az üzembehelyezéshez szükséges vállalkozót, akkor ezzel meg is volna. Eljutottak azonban hozzánk olyan esetek is, amikor kiderült, hogy bizony a kültéri egység kihelyezése kapcsán valamilyen jogi probléma generálódott. Ezekben az esetekben szó esett szomszédjogi jogvitáról, vagy arról, birtokvédelmi eljárásról, sőt a helyi önkormányzat előírásainak megszegéséről is. Mindegyik eset közös jellemzője az, hogy a tulajdonos nem is tudott arról, hogy bármilyen előírás vonatkozna a kültéri egység kihelyezésére.

Milyen szabályok lehetnek irányadóak?

Akár társasházi homlokzatra, akár családi házra helyeznénk ki a légkondicionáló készülék kültéri egységét, érdemes érdemes néhány jogszabályt áttekinteni.

A 253/1997. évi (XII.20.) kormányrendelet, azaz az OTÉK 93.§ (4) bekezdése alapján hűtő, fűtő berendezés, azaz klíma berendezés az ingatlan homlokzatán úgy lehet elhelyezni, hogy az az épület külső megjelenésével összhangban és takarva legyen. Fontos, hogy az épület állékonyságát nem veszélyeztetheti, a homlokzatot nem károsítja, az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdeket nem sértheti, és a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezheti, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarhatja.

A helyi önkormányzatok – saját hatáskörben – az OTÉK-nél részletesebb követelményeket is előírhatnak, melynek a helybenlakó köteles eleget tenni. Volt olyan önkormányzati rendelkezés, mely kifejezetten előírta, hogy amennyiben a lakáshoz erkély tartozik, akkor ezen kell elhelyezni a klímaberendezés kültéri egységét és nem szerelhető fel az épület homlokzati falára. Mivel a konkrét kivitelezés nem így történt, ezért a tulajdonosnak át kellett helyeznie a berendezést. A lényeg tehát az, hogy mielőtt a kivitelezés megtörténik, erősen javasolt utánanézni a helyi szabályozásnak is és ennek megfelelően eljárni.

A jogszabályokon túl szükséges még valamire figyelni?

A fenti kérdésre a rövid válasz az, hogy: igen. Nem találkoztam még olyan társasházban lakó tulajdonossal, aki bármilyen engedélyt kért volna a társasháztól a klímaberendezés kültéri egységének kihelyezéséhez. A viccet félretéve: a társasházban, vagy közös tulajdonban lévő ingatlanok vonatkozásában, a homlokzati falak jellemzően társasházi közös tulajdonba tartoznak. Ez azt is jelenti, hogy elvileg a többi tulajdonosnak a hozzájárulása volna ahhoz szükséges, hogy a közös tulajdont érintő homlokzati falra, bármi kihelyezésre kerüljön. A naprakész szabályozással rendelkező társasházat már szervezeti és működési szabályzataikban kitérnek arra, hogy eleve kihelyezhető-e kültéri egység a homlokzatra vagy sem? Ha igen, akkor ennek szabályait a társasház a szervezeti és működési szabályzatban szintén meghatározza. Ha azonban semmilyen szabály nincs a vonatkozó társasházi iratokban, akkor számítani lehet arra, hogy a tulajdonostársak hozzájárulására elvileg szükség volna.