A magánindítvány intézménye létének indoka, hogy sok esetben a büntetőeljárás a bűncselekmény jellege miatt az áldozatnak nagyobb megterhelést okozna, mint amekkora érdek az elkövető felelősségre vonásához fűződik. Bizonyos bűncselekményeknek továbbá a csekély tárgyi súlya kívánja meg, hogy kizárólag magánindítványra lehessen büntetni. Egyes esetekben pedig az elkövető és a sértett családi kapcsolata teszi szükségessé a magánindítványt.
Vizsgáljuk meg, hogy pontosan miben áll a magánindítvány lényege!
A Btk. definíciója
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C tv. (továbbiakban: Btk.) a büntethetőségi akadályok között rendszerezi a magánindítvány fogalmát. A kódex többek között az alábbiakat tartalmazza:
- Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.
- A törvény mindig külön jelzi, hogy magánindítványos-e egy bűncselekmény
- A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
- A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.
- Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
- A lent ismertetésre kerülő határidők ilyenkor a hozzátartozóra vonatkoznak.
- Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
- Nem szükséges tehát ismerni az elkövetőt.
- A magánindítvány nem vonható vissza.
- Fontos, hogy a magánindítvány nem azonos a magánváddal. Utóbbi intézményről esetlegesen egy másik írásban fogunk értekezni. Lényeg, hogy a magánindítvány előterjesztése után a nyomozó hatóság köteles megindítani az eljárást és onnantól már nem a sértett döntésén múlik a felelősségre vonás.
Az eljárásjogi szabályok
A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (továbbiakban: Be.) tartalmazza a magánindítványos eljárás szabályait. Ez a következőket jelenti:
- Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
- Látható tehát, hogy a magánindítvány nincs alakszerűségekhez kötve. Magánindítványt előterjeszthetünk írásban, szóban, vagy akár elektronikus úton is a rendőrség részére.
- A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
- Rendkívül fontos a határidő. Ugyanis amennyiben olyan cselekményt követnek el velünk szemben, amelynél felmerül a magánindítványra büntethető bűncselekmény gyanúja, akkor mielőbbi intézkedésre van szükség.
- Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a fenti határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.
- Sokszor nem egyértelmű, hogy egy-egy cselekmény pontosan miként minősül. Amennyiben az eljárás alatt jön rá a hatóság, hogy magánindítvány szükséges, akkor megszünteti az eljárást, ha felhívásra nem terjesztünk elő magánindítványt.
A „magánindítványos” bűncselekmények
A magánindítványos bűncselekményeket az anyagi jogi jogszabály, azaz a Btk. tartalmazza. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a következők.
- könnyű testi sértés,
- magánlaksértés,
- zaklatás,
- magántitok megsértése,
- levéltitok megsértése,
- rágalmazás,
- becsületsértés,
Bizonyos bűncselekmények akkor magánindítványosak, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Ilyen például a lopás, csalás, vagy a sikkasztás.
Vissza a hírekhez
