A sértettet a büntető eljárás kapcsán számos jog illeti meg, azonban vannak kötelezettségei is, amiknek eleget kell, hogy tegyen. Ebben a cikkünkben ezeket fogjuk most körül járni.
A sértett jogosult arra, hogy
- bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
- a perbeszédek során felszólaljon,
- a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
- az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje,
- a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
- az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
- segítő közreműködését vegye igénybe,
- a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
- magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.
A sértett az eljárás során bármikor nyilatkozhat arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
A sérthet dönthet úgy is, hogy a sértetti jogait nem kívánja gyakorolni a továbbiakban gyakorolni az eljárásban. Ez a nyilatkozat nem zárja ki azonban, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa.
A sértett jogosult továbbá még arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben:
- a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
- a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,
- az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,
- az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
- a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
- javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.
A sértettet a jogok mellett viszont terhelik kötelezettségek is. A sértett köteles az eljárási cselekményeken – a szakértői vizsgálatot is ideértve – a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint részt venni. A sértett továbbá köteles arra is, hogy a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét és – a változást követő három munkanapon belül – ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.
Vissza a hírekhez
