A testi sértés definíciója
A Btk. vonatkozó passzusa határozza meg a bűncselekmény fogalmát. Eszerint: „Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.”
Ennyiből a kedves olvasó feltehetően – hacsak nem ismeri a joggyakorlatot – nem fogja tudni elképzelni a konkrét elkövetési magatartásokat. A testi sértés bűncselekménye ugyanis úgynevezett nyitott törvényi tényállás. Ennek okán a vonatkozó eseti döntések töltik ki tartalommal a jogalkotó által rögzített szabályokat.
Tehát a testi épség, illetőleg az egészség megsértése gyakorlatilag bármilyen arra alkalmas magatartással megvalósulhat.
- A testi épség sértése az emberi testre gyakorolt jogellenes bántalmazást jelent. Tipikus példa a testi épség sértésére: ütések, rúgások, szúrások…
- Az egészség sértése betegség okozását jelenti, ilyen például a mérgezés, vagy fertőzés…
A testi sértés úgynevezett materiális deliktum, azaz eredmény bűncselekmény. A testi épség, vagy egészség sérelme ezért feltétlenül szükséges a bűncselekmény befejezett alakzatához. Így testi sértés kísérletéről beszélhetünk, ha az elkövető megpróbálja megütni a sértettet, azonban elvéti az ütést és nem találja el.
Könnyű testi sértés
A könnyű testi sértést illetően a büntetőkódex a következőképpen fogalmaz:
„Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ennek kapcsán az okozott sérülés, illetve betegség gyógytartama döntő fontosságú. A releváns ítélkezési gyakorlat az úgynevezett tényleges gyógytartamot tekinti mérvadónak. A tényleges gyógytartam figyelembe veszi az anatómiai gyógytartamot (szövetek egységének helyreállása), valamint a funkcionális gyógytartamot (amikor a károsodott szervezet működése zavartalan). Leggyakrabban egybeesik az anatómiai gyógytartammal, de mindenképpen igazságügyi orvosszakértői feladat a meghatározása.
Könnyű testi sérelemnek minősülnek például az apróbb horzsolások, bőrpír, zúzódások.
A könnyű testi sértés csak magánindítványra büntethető. Ezért a sértettnek a bűncselekményről és annak elkövetőjéről való tudomásszerzést (ez általában testi sértés esetén egybeesik az elkövetés időpontjával) követő 30 napon belül kell magánindítványt tennie, ha a felelősségre vonást kívánja.
Súlyos testi sértés
A Btk. vonatkozó fogalma szerint:
„Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A gyógytartam meghatározása a könnyű testi sértéshez hasonlóan, a fentiek szerint történik. Nyolc napon túl gyógyuló sérülések például a törések, mélyebb vágások, szakadások. Fontos érdekesség, hogy a bírói gyakorlat a közepes erejű ökölütést az okozott sérelemtől függetlenül súlyos testi sértés kísérletének tekinti. Egy ilyen csapás ugyanis – ha célt ér – képes a nyolc napon túl gyógyuló eredmény okozására.
A törvény a súlyos testi sértésnek az előkészületét is büntetni rendeli. Ezért büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Például, aki a súlyos testi sértés céljából – és bizonyíthatóan ebből a célból – baseball ütőt ad a későbbi elkövetőnek, előkészület miatt felel.
Minősített esetek, valamint életveszélyt és halált okozó testi sértés
A testi sértés minősített eseteit, valamint az életveszélyt és halált okozó testi sértést – azok terjedelme, valamint a bűncselekmények emberöléstől való elhatárolására tekintettel – következő írásunkban vizsgáljuk részletesen.
Vissza a hírekhez
