A testi sértés bűncselekménye – 2. rész

Korábbi írásunkban a testi sértés bűncselekményének alapeseteit vizsgáltuk. Értekeztünk a testi sértés törvényi tényállásáról, elkövetési magatartásairól, a gyógytartam fogalmáról, valamint a könnyű-és súlyos testi sértésről. Most vegyük górcső alá a bűncselekmény minősített eseteit, valamint a külön tárgyalt életveszélyt-és halált okozó testi sértést.

A testi sértés bűncselekményének minősített esetei

Egy bűncselekménynek mindig van alapesete. Lehetnek azonban emellett súlyosabban minősülő minősített esetei, valamint enyhébben minősülő privilegizált esetei.

A Btk. a súlyos testi sértés, valamint a könnyű testi sértés tekintetében külön-külön meghatároz minősített eseteket.

1. A súlyos testi sértés minősített esetei:

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést

• aljas indokból vagy célból,
• védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
• a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,
• maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
• különös kegyetlenséggel követik el

2. A könnyű testi sértés minősített esetei:

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

• aljas indokból vagy célból,
• védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
• a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

A fenti fogalmak némi magyarázatot igényelnek, amit a bírói gyakorlat formálta esetjog alakított ki.

1. Aljas indokból, vagy célból követi el a bűncselekményt az, aki erkölcsileg elvetendő megfontolásból követi el a bűncselekményt. A gyakorlat szerint például más által elkövetett bűncselekmény leplezése miatt megállapítható az aljas indok.
2. A Btk. értelmező rendelkezése szerint védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Ennek okán védekezésre képtelen például, akit megkötöznek. Akaratnyilvánításra képtelen pedig például, aki elájult.
3. Az idős kor, vagy fogyatékosság miatti elhárításra való képességet mindig az ügy körülményeire tekintettel vizsgálják. Figyelembe veszik a támadó és az áldozat erőviszonyait.
4. Maradandó fogyatékosság valamely képesség, vagy szerv elveszítése. A súlyos egészségromlás pedig általában krónikus megbetegedést jelent. Példának okáért a fogak elvesztése is maradandó fogyatékosságként értékelendő.
5. A különös kegyetlenség lényegében bestiális elkövetési módot jelent. Hosszas, kitartó ütések, rúgások, taposások tipikusan ilyenek lehetnek.

Az életveszélyt okozó testi sértés és a halált okozó testi sértés

A bűncselekmény külön minősített esetei az életveszélyt-és halált okozó testi sértés. Ezen alakzatok kapcsán komoly szakirodalmi és joggyakorlati tevékenység alakult ki, amit jelen írásban röviden, összefoglaló jelleggel fogunk ismertetni.

A Btk. vonatkozó rendelkezése szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

1. Életveszélyt okozó testi sértés esetén az életveszély, mint eredmény bekövetkezése szükséges. Az életveszély a halál reális, de nem szükségszerű lehetőségét jelenti. Ezek általában agyalapi sérülések, de más fontosabb szervek sérülései esetén is beállhat. Rendkívül fontos az elkövető tudattartalma, ugyanis a szándékosság kizárólag az életveszély okozásáig terjedhet. Amennyiben a szándék – akár csak eshetőlegesen, belenyugvás szintjén – kiterjed az élet kioltására, akkor már emberölés kísérletéről beszélhetünk.
2. A halált okozó testi sértés esetén a szándékosság kizárólag testi sérülés okozására irányulhat. Ha ugyanis az élet kioltására is kiterjed, akkor értelemszerűen befejezett emberölésről van szó. Tehát az eredmény – azaz a halál – tekintetében kizárólag gondatlanság állhat fenn. Ha viszont a testi sérülés okozására szándékosság nem terjed ki, akkor nincs helye ezen eset megállapításának.

Két szemléletes példa a gondatlan emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolására:

• Az idős áldozatot az elkövető mellbe löki, ennek következtében elesik, beveri a fejét és belehal a sérüléseibe. Ebben az esetben a bíróság gondatlanságból elkövetett emberölést állapított meg, mert a testi sérülés okozása nem volt szándékos. Egy lökés ugyanis általában nem okoz testi sérülést.
• Amikor viszont ökölütést mér az elkövető az áldozat fejére és ennek következtében esés miatt halálos fejsérülést szenved, akkor van szó halált okozó testi sértésről.