A végrehajtó viszi a kocsidat

Sajnos sok esetben akkor tudatosul egy adósban, hogy tényleg komoly a helyzet, amikor a végrehajtó letiltást vezet a fizetésére, zárolja a számláját, vagy lefoglalja a kocsiját. Ilyenkor általában ijedtséggel vegyes harag ébred az adósokban, hiszen az alapvető megélhetésük, anyagi biztonságuk egyik pillanatról a másikra veszélybe kerül. Érthető a félelem, és az a harag, amit egy ilyen eljárás kivált, ezért is lenne fontos megelőzni azt, hogy ilyen helyzetbe kerüljünk, még akkor is, ha a tartozásunkat nem tudjuk megfizetni. Ezért fontos tudni, milyen jogi lehetőségeink vannak. Persze könnyű a végrehajtóra haragudni, pedig a baj a legtöbb esetben megelőzhető lenne, ha ismernénk a jogainkat és amellett a kötelességeinket is.

Nem eszik olyan forrón a kását…

Először is tisztázzuk, hogy a végrehajtó nem ezzel kezdi, a dolgot, úgyhogy jobb megelőzni a bajt, mint akkor sopánkodni, amikor már bekövetkezett. Sőt nem is a végrehajtónál kezdődik a követelés érvényesítése, így még mielőtt a végrehajtóhoz kerülne az ügyünk, számtalan lehetőségünk van kivédeni ezt a kellemetlen helyzetet.

A végrehajtó csak végrehajtható okirat (pl. jogerős ítélet, fizetési meghagyás, vagy végrehajtási záradékkal ellátott okirat) alapján jár el, tehát mire a végrehajtó elé kerül az ügyünk, abban már született egy jogerős döntés. Tehát vagy elveszítettünk egy pert, vagy elmulasztottunk valamit a végrehajtást megelőző eljárásban.

Ha a fizetési meghagyással szemben nem éltünk ellentmondással, az jogerőre emelkedik, és onnantól kezdve nem tudjuk vitatni. Ugyanez igaz akkor, ha nem adtunk be érdemi ellenkérelmet egy keresettel szemben, és így bírósági meghagyást bocsátottak ki velünk szemben. Nem is beszélve arról, amikor érdemben belementünk egy perbe, és elvesztettük.

Előfordulhat az is, hogy egy közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot tettünk, és nem fizettük meg az abban vállalt összeget. Erre mindenféle per, és fizetési meghagyás nélkül végrehajtást kérhet a jogosult.

Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy ha nem fizetünk, akkor valamilyen módon, akár állami kényszerrel is be fogják hajtani rajtunk a követelést, és erre való a bírósági végrehajtó. Ha mi nyernénk egy perben, és a pervesztes fél nem fizetne, akkor mi sem örülnénk, ha nem lenne kényszerítő eszköz a kezünkben. A jogerős ítéleteknek érvényt kell szeretni és ennek alapjait biztosítja a végrehajtási eljárás.

Ha többet szeretne tudni arról, pontosan hogyan zajlanak a fizetési meghagyásos, és peres eljárások, alábbi cikkeinkben lehetősége van rá: https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/fizetesi-meghagyassal-indult-kovetelesek/

https://www.legitimo.hu/jogi-esetek-es-hirek/koveteles-ervenyesitese-kockazatok/

Mi van akkor, ha nem tudunk egy ellenünk zajló eljárásról?

Előfordulhat, hogy akár a keresetet, akár a fizetési meghagyást rossz címre (korábbi lakcímünkre) kézbesítették, és így emelkedett jogerőre velünk szemben egy követelés. Ilyenkor valóban előállhat az a helyzet, hogy a végrehajtó felhívásakor értesülünk az egészről. Jó ha tudjuk, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kézbesítési kifogással élhetünk, és ilyenkor újra megnyílik a lehetőségünk az ellentmondásra, a végrehajtási eljárást pedig befejezik.

Nade mi van akkor, ha már ott tartunk, hogy viszik a kocsit?

Mint fentebb említettem, a végrehajtó sem azzal kezdi, hogy a kocsinkat elviszi, hanem fogunk tőle értesítést kapni, meg hasonló finomságok megelőzik a trélert. Viszont, ha mégis lefoglalják az autónkat, már csak egy esélyünk marad. Kérelmezni kell, hogy az árverésig használhassuk (és javaslom addig próbáljunk megállapodni a végrehajtást kérővel).

A fentiekből is látható, hogy nem magától értetődő dolog, hogy használhatjuk az autót, amíg el nem kel az árverésen. Sőt, főszabály szerint nem így van.

Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges (pl. épp nem vagyunk otthon, amikor jön) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Ha a végrehajtó éppen nem tudja lefoglalni fizikailag az autót, akkor elidegenítési tilalmat fog rátenni (nehogy a végrehajtási eljárás alatt gyorsan túladjunk rajta). Ha tehát a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból.

Tehát ilyenkor az elidegenítési tilalom bejegyzésétől számított harminc napig még használhatjuk az autót.

Mi legyen akkor, ha ennél tovább is szükségünk van rá?

Nos ilyenkor az dönti el a kérdést, hogy milyen okból. Csak azért, hogy munkába járjunk (pl. egy nagyvároson belül) vagy azért, mert bevásárló szatyrokkal megpakolva túl messze van a buszmegálló, nem fogják engedélyezni az autó használatát az árverésig. Ha a cégünk ellen folyik a végrehajtás, akkor felejtsük el az autó használatát harminc napon túl. Viszont természetes személy (ember) adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor csak a törzskönyvet kell lefoglalni, így az adós a gépjármű értékesítéséig a gépjárművet használhatja.

Van még egy további lehetőségünk, ha a végrehajtást foganatosító bíróság kérelmünkre engedélyezi a jármű használatát az árverésig. Ezt a bíróág a (szintén természetes személy) adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül, a bírósághoz előterjesztett kérelmére teheti meg. Akkor szokta engedélyezni a bíróság a jármű használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van rá szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották.

Mindenkit lebeszélnék arról, hogy megpróbálja elrejteni az autót, és ezzel kivonni a végrehajtás alól, mert az ilyen magatartás bűncselekménynek számít.