Álláskeresési járadék alias munkanélküli segély

A munkanélküli segély megnevezést évek óta nem használják a magyar jogszabályok, a köztudatból azonban még a mai napig nem kopott ki. Jogszabályaink helyette az álláskeresési járadék megnevezést használják arra az állami segítségnyújtási formára, melynek célja, hogy az átmenetileg munka nélkül maradt munkavállaló anyagi terheit csökkentse. Sok kérdés felmerül ugyanakkor azzal kapcsolatosan, hogy mikor, hol és hogyan igényelhető ez az ellátás?

Ki jogosult rá?

Álláskeresési járadékra jogosult az a személy, aki

• álláskereső,
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogszerző idővel rendelkezik,
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A három feltétel közül a második az, amelyik a legtöbb kérdést felveheti. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény azonban részletesen meghatározza azt, hogy pontosan mi számít bele és mi nem a jogszerző időbe. Azok az időtartamok, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban töltött, mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytatott, főszabály szerint jogosultsági időnek számítanak, feltéve, hogy az álláskereső járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Ugyanígy jogosultsági időnek számít az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatása, feltéve, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. A jogosultsági idő tartamába ugyanakkor nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Ezen túlmenően pedig vannak olyan esetek, amikor a hároméves időtartam meghosszabbodik, ilyen például a keresőképtelenséggel járó betegség vagy a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időszaka.

Hol és hogyan igényelhető?

Az álláskeresési járadékot az álláskereső választása alapján a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztálya állapítja meg, ha a jogszabályban foglalt feltételek teljesülnek.

Az álláskeresési járadék megállapításának és későbbi folyósításának előfeltétele az, hogy az álláskereső regisztráljon a foglalkoztatási osztálynál, ahol a nyilvántartásba vétel során megkísérelnek számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor lehet kérelmezni az álláskeresési járadékot.

A kérelem előterjeszthető személyesen, a foglalkoztatási osztálynál történő megjelenés keretében, vagy pedig elektronikus úton az e-Papír szolgáltatás igénybevételével, vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elektronikus ügyintézési felületén keresztül.

Milyen dokumentumok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

Az álláskeresési járadék megállapításához az álláskeresőnek az alábbi dokumentumokat kell benyújtania:

• „TB kiskönyv”/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (a munkáltató adja ki),
• bankszámlaszám, amennyiben rendelkezik vele és a folyósítást arra kéri,
• munkáltatói igazolás (egyszerűsített foglalkoztatás esetén),
• igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, amelyet a munkáltató állít ki. 2024. január 1-jét követő munkaviszony megszűnés és megszüntetés esetén a munkáltatóknak foglalkoztatói igazolást szükséges kiállítani. Emellett „Nyilatkozat a fizetés nélküli szabadságok igénybevételéről” című dokumentumot is szükséges benyújtani.
• igazolás a bírósági végzés alapján megállapított tartási kötelezettségről, amelyet a munkáltató állít ki,
• igazolás az aktuális évben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról,
• adatlap a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor, amelyet a munkaáltató állít ki.

Meddig és mennyi jár?

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ez azt jelenti, hogyha valaki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül például 450 nap jogszerző időt szerzett, akkor ő 45 napig lesz jogosult az álláskeresési járadékra. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

Az álláskeresési járadék összegét főszabály szerint a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az így meghatározott összeg harmincad része. Az álláskeresési járadék napi összege pedig az előzőek alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb azonban a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

Mikor kérhető a hátralévő idő kifizetése?

Kevesen tudják, de arra is van lehetőség, hogy ha az álláskereső a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, úgy kérje, hogy a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás 80%-át fizessék meg számára egyösszegben. Ennek feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást pedig a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

Az álláskeresési járadékról az alábbi cikkben is írtunk.