Ön itt áll:
2023. május 23.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. május 23. ( 500 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Szabolcs három műszakban dolgozik egy autóalkatrészeket gyártó üzemben, havi munkabére a különböző bérpótlékok, illetve túlórák miatt minden hónapban változik. Kata irodai asszisztensként, hétfőtől péntekig, napi nyolc órában dolgozik, munkabére minden hónapban ugyanannyi. Péter szintén általános munkarendben, napi nyolc órában dolgozik, esetében azonban előfordul, hogy havonta körülbelül egyszer szombatra is elrendel a munkáltató munkavégzést. Hármuk esetében azonos, hogy valamilyen hiba csúszott a munkáltató bérszámfejtésében és bizonyos hónapokban magasabb összegű munkabért kaptak kézhez, mint amennyi megillette volna őket. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És köteles a munkavállaló visszafizetni a tévesen kapott összeget?
Jogi szakkifejezéssel élve jogalap nélkül kifizetett munkabérnek nevezünk minden olyan juttatást, amelyet a munkáltató munkabér jogcímén megfizet a munkavállalónak úgy, hogy az valójában nem járna számára.
A jogalap nélküli munkabér kifizetésének leggyakrabban adminisztratív okai vannak, ám sajnos az is előfordulhat, hogy kifejezetten a munkavállaló csalárd magatartása vezet oda, hogy magasabb összegű munkabért fizet meg számára a munkáltató. Ez utóbbira példa, hogyha a munkavállaló a jelenléti íven a valóságnak nem megfelelő adatokat tüntet fel annak érdekében, hogy megkapjon olyan pótlékokat is, ami nem járna neki. Jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül az is, hogyha a munkáltató tévesen kétszer fizeti meg a munkabért, valamint az is, amikor a bérszámfejtés számítási hibát vét a munkáltató, vagy a bérek utalása során kerül elütésre a fizetendő munkabér összege.
Bizonyos esetekben a munkavállaló számára is nyilvánvaló, hogy magasabb összegű munkabért utalt számára a munkáltató, mint amennyi járt volna neki. Más esetekben azonban egyáltalán nem várható el a munkavállalótól, hogy felismerje, magasabb összegű bért kapott, mint kellett volna. Ennek oka lehet például az, hogy a munkavállaló maga sem tartja nyilván, hogy melyik hónapban mennyit túlórázik, vagy éppen hány éjszakai műszakra volt beosztva.
A munkaviszony fennállása alatt azonban nem csak munkabér jogcímén teljesíthet bizonyos kifizetéseket a munkáltató a munkavállaló irányába. Olyan juttatások kifizetésére is sor kerülhet, amit ugyan nem az elvégzett munkáért cserébe kap a munkavállaló, mégsem lesz jogalap nélkül kifizetett munkabér. A munkáltató például köteles megtéríteni a munkavállaló munkavégzéssel összefüggésben felmerült indokolt költségeit, vagy éppen versenytilalmi megállapodás fennállása esetén annak ellenértékét, illetve a munkáltató különböző béren kívüli juttatásokban is részesítheti a munkavállalókat. Ezen juttatások esetében azonban jogalap nélkül kifizetett munkabérről nem beszélhetünk.
A munkáltató lehetőségei eltérőek attól függően, hogy a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett-e ismernie, vagy azt maga idézte-e elő. Amennyiben igen, akkor a munkáltató az általános, három éves elévülési időn belül követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabért. Ellenkező esetben ugyanakkor egy rövid, 60 napos határidőn belül követelheti vissza a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért.
A jogalap nélküli munkabér tehát visszajár a munkáltató számára, azonban minden esetben vizsgálni kell, hogy annak visszakövetelésére milyen határidőn belül van lehetősége. A visszafizetési kötelezettség mindig a nettó összeg visszafizetését jelenti, a munkáltató által tévesen levont és megfizetett adók és járulékok visszafizetése érdekében a munkáltató az adóhatósághoz tud fordulni.
Abban az esetben, hogyha a munkáltató 60 napon túl kívánja követelését érvényesíteni, úgy neki kell azt bizonyítania, hogy a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, avagy azt maga idézte elő. A munkáltatónak ugyanakkor nem azt kell bizonyítania, hogy a munkavállaló ténylegesen fel is ismerte a kifizetés alaptalanságát, hanem azt, hogy az általános mértékű figyelmesség tanúsítása esetén a munkavállalónak lehetősége lett volna felismernie azt, hogy magasabb összegű munkabért kapott, mint kellett volna.
A hétköznapi életben általában a munkáltató első lépésként informálisan tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy tévedés történt és magasabb összegű munkabért fizetett meg, mint kellett volna. Számos esetben maga a munkavállaló észleli a tévedést és jelzi a munkáltató számára. Jogvita akkor keletkezhet, hogyha a munkavállaló nem ismeri el, hogy köteles visszafizetni a jogalap nélkül kifizetett munkabért. Ebben az esetben három lehetősség közül választhat a munkavállaló:
A fizetési felszólítás célja, hogy a munkáltató – bizonyos feltételek fennállása esetén – további jogi eljárások nélkül tudja érvényesíteni a munkavállalóval szemben fennálló kisebb összegű követelését. Ezzel az eszközzel akkor élhet a munkáltató, hogyha követelésének összege nem haladja meg a minimálbér háromszorosát. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni, valamint annak jogorvoslati kioktatást is kell tartalmaznia. Annak érdekében, hogy a fizetési felszólítás ne legyen közvetlenül végrehajtható, a munkavállalónak azt 30 napon belül, bíróság előtt meg kell támadnia. Ezek után tehát bíróság előtt, peres eljárásban tudja a munkáltató igényét érvényesíteni.
A közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás lényege, hogy a közjegyző a bizonyítékok mérlegelése nélkül kibocsát egy úgynevezett fizetési meghagyást, amelyet megküld az ellenérdekű félnek, azaz a kötelezettnek. A kötelezettnek 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy ellentmondást terjesszen elő, ellenkező esetben a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. Ellentmondás esetén az eljárás peres eljárássá alakul át, tehát a munkáltató ebben az esetben is a bírósági peres eljárásban tudja érvényesíteni igényét.
Abban az esetben viszont, hogyha a munkáltató nem kíván élni egyik fenti lehetőséggel sem, úgy a munkáltató jogosult arra is, hogy egyből bírósághoz forduljon a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése érdekében.
Szabolcs esetében a munkáltató bérszámfejtésébe a túlórák elszámolása során csúszott hiba, számára körülbelül ötvenezer forinttal magasabb összegű munkabér került megfizetésre. Esetében ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a kifizetés alaptalanságát nem kellett felismernie, illetve azt nem is maga okozta, így tőle ezt az összeget 60 napon belül követelheti vissza a munkáltató. Kata esetében a munkáltató tévesen kétszer fizette ki munkabérét, így Kata duplán kapta meg fizetését. Ez kétséget kizáróan olyan eset, amikor a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, így Katától három éven belül követelheti vissza a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért. Péter számára pedig azért került magasabb összegű munkabér kifizetésre, mert a jelenléti íven Péter azt tüntette fel, hogy olyan szombati napon is végzett munkát, amely napon erre valójában nem került sor. Ebben az esetben a munkavállaló magatartása okozta a jogalap nélküli munkabér kifizetését, így tőle is három éven belül követelhető vissza a kifizetett összeg.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
