Amikor nincs az, ami kötelező

Az közismert tény, hogy minden gépjármű üzemben tartója köteles valamely biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. A legtöbben tisztában vannak azzal is, hogy egy gépjármű megvásárlásakor ahhoz, hogy annak tulajdonjoga átírásra kerüljön igazolni szükséges, hogy van a gépjárműre vonatkozó érvényes kötelező felelősségbiztosítás. A problémák általában abból erednek, ha a gépjármű üzemben tartója elfelejti megfizetni az esedékes díjat.

A közúti forgalomban történő részvétel

A főszabály az, hogy a gépjármű akkor vehet részt a közúti forgalomban, hogyha rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Amennyiben azonban a gépjármű úgy vesz részt a közúti forgalomban, hogy érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása nincs, az szabálysértésnek minősül. Bár a gépjárművezetőknek az érvényes biztosítás meglétét igazoló csekkszelvényt, kötvényt, vagy bármilyen más igazolást már nem kötelező maguknál tartani, a rendőrség egy elektronikus nyilvántartó rendszerből igen könnyen le tudja kérdezni, hogy van-e érvényes biztosítás a gépjárművön. Amennyiben pedig annak hiányát észlelik, az súlyos helyszíni vagy szabálysértési bírsággal járhat, sőt, akár a gépjármű forgalomból történő kivonására is sor kerülhet.

A nagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy balesetet sajnos bárki, bármikor okozhat. Ha a baleset okozásáért felelős gépjárműnek nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítása, úgy a károsult a MABISZ-hoz fordulhat. A vétlen károsult kárát ilyen esetben tehát a MABISZ téríti meg. A károkozó pedig arra számíthat, hogy a MABISZ fog vele szemben követelést támasztani, úgynevezett regressz igényként fogják vele szemben érvényesíteni a károsultnak kifizetett összeget. A kártérítés összege pedig igen nagy anyagi megterhelést jelenthet a károkozó számára.

Van türelmi idő?

Gyakran felmerül kérdésként, hogy van-e bármilyen türelmi idő, amennyiben az esedékes biztosítási díjat elfelejtette befizetni a gépjármű üzemben tartója. Nos, a feledékenyek számára jó hír, hogy igen, a jogszabály biztosít egy hatvan napos türelmi időt az esedékes biztosítási díjak rendezésére. Fontos azonban, hogy a türelmi időszak az esedékességtől számított pontosan hatvan nap, nem pedig két hónap. Ha a türelmi időszak alatt befizetik a biztosítási díjat, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha esedékességre fizették volna meg. Ha a gépjárművel a türelmi időszak alatt okoznak balesetet, ám a hatvan nap lejárta előtt rendezik a biztosítási díjat, akkor a balesettel okozott károkért a biztosítótársaság fog helytállni.

Mikor szűnik meg díjnemfizetés miatt a biztosítás?

A gépjármű kötelező felelősségbiztosítása akkor szűnik meg díjnemfizetés miatt, hogyha a hatvan napos türelmi időszak alatt sem fizetik meg az esedékes biztosítási díjat. Ez nem az egyes biztosítótársaságok döntése, hanem maga a jogszabály rendelkezik arról, hogy a türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

Mit kell a biztosítótársaságoknak tenniük azért, hogy figyelmeztessék az üzemben tartókat?

A feledékeny üzembentartók gyakran érvelnek azzal, hogy nem is kaptak arról értesítést, hogy esedékes lenne a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját megfizetni. Nos, a biztosítótársaságok évfordulókor minden üzemben tartót értesítenek a következő időszakban esedékes díjakról, megjelölve az esedékesség dátumát is. Ezen túlmenően, amennyiben a biztosítás díját az esedékességig nem fizetik meg, úgy a biztosítótársaság köteles a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küldeni. Végezetül pedig a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Tény, hogy a biztosítótársaságoknak a fenti tájékoztatásokat írásban, igazolható módon kell a szerződő részére megküldeniük. Napjainkban azonban már lehetőség van arra, hogy a felek szerződéses kapcsolatukban elektronikus kapcsolattartásban állapodjanak meg. A kisebb adminisztrációs költségek miatt a biztosítótársaságok bizonyos díjkedvezményeket is fel szoktak ajánlani abban az esetben, hogyha az üzemben tartó az elektronikus kapcsolattartást vállalja. Ebben az esetben viszont a tájékoztatásokat e-mail formájában fogja megküldeni a biztosítótársaság, a problémák pedig abból adódhatnak, hogyha a szerződő fél nem figyeli e-mail fiókját, avagy a biztosítótársaság levelei a levélszemét mappában landolnak.

Mi várható, ha a biztosítás díjnemfizetés miatt megszűnt?

Fontos tudni, hogy amennyiben a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, úgy új biztosítási szerződést csak annál a biztosítótársaságnál lehet kötni, amelyiknél a korábbi szerződés volt. Ebben az esetben sajnos az üzemben tartónak számolnia kell azzal, hogy a díjjal nem rendezett időszakra nem csak a biztosítás díját kell utólag megfizetnie, hanem az úgynevezett fedezetlenségi díjat is. A fedezetlenségi díj mértéke a gépjármű kategóriájától függ, személygépkocsi esetén az akár elérheti az 1400 Ft/nap összeget is. Fontos tudni továbbá, hogy amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a százhúsz naptári napot, abban az esetben a szerződő kérelmezheti, hogy a fedezetlenségi díjat részletekben fizethesse meg. Sajnos azonban az, hogy a részletfizetést engedélyezik-e számára, a biztosítótársaság döntésén múlik.