Az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatványról

Szerencsére a legtöbb embert élete során nem túl sok közlekedési baleset éri. A legtöbben azonban mégis hallottuk már a „betétlap” kifejezést, számos gépjármű vezető pedig biztosan tartott is már ilyet a kezében. A digitalizáció egyik következménye ugyanakkor az, hogy a fiatalabb generáció kezd elszokni a különböző formanyomtatványok kitöltésétől, vagy attól, hogy akár bármilyen papíralapú dokumentumot magánál tartson. Pedig a „betétlap”, hivatalos nevén Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány igen hasznos tud lenni egy váratlan közlekedési baleset esetén.

De mi is ez a baleseti bejelentő lap?

A köznyelvben kék-sárga baleseti bejelentő lapként is elhíresült „betétlap” gyakorlatilag egy  formanyomtatvány. Magát a nyomtatványt az Európai Biztosítók Bizottsága készítette, s rendkívül nagy előnye, hogy a formátuma, kérdései és annak sorrendjei azonosak bármely nyelvű nyomtatvány esetében. Ebből a szempontból nem jelent tehát problémát, hogyha a horvátországi nyaralásunk alatt egy horvát felségjelzésű gépjárművel ütközünk, a formanyomtatvány horvát változatában minden sor pontosan ugyanazt fogja takarni, mint a magyarban, csak éppen horvát nyelven. A formanyomtatvány másik nagy előnye, hogy azokat az adatokat kell rajta rögzíteni, amelyek a kárrendezés során elengedhetetlenek. Ilyen például az, hogy mikor, hol történt a baleset, ki vezette a gépjárművet, van-e casco biztosítás a gépjárművön, melyik biztosítótársaságnál van az autó kötelező felelősségbiztosítása, stb. Mindemellett a nyomtatvány lehetőséget ad arra is, hogy a balesetet vizuálisan (rajz formájában) is rögzítsük.

Kötelező-e kitölteni?

A nyomtatvány kitöltésére ugyanakkor egyetlen jogszabály sem kötelezi a feleket. Más kérdés, hogy annak kitöltése még akkor is célszerű, hogyha a helyszínre kihívjuk a rendőröket is. A rendőrök ugyanis a balesetet büntetőjogi, illetve szabálysértési szempontok szerint, büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás kereti között vizsgálja. A gépjárművekben esett kár és az ahhoz kapcsolódó kártérítés megállapítása ugyanakkor nem a rendőrség, hanem a biztosítótársaságok, illetve vitás esetekben polgári jogi bíróságok feladata. Amennyiben a felek kitöltik a nyomtatványt, úgy a biztosítótársaságokhoz történő bejelentés is egyszerűbb, hiszen a dokumentumon szerepelni fog minden adat, amellyel a kárrendezés kezdetét tudja venni. Abban az esetben sem kell ugyanakkor aggódni, hogyha a rendőrség értesítése miatt elmarad a nyomtatvány kitöltése: a rendőrség a baleset bekövetkezése után fog tudni adni egy igazolást a balesetről,  mellyel szintén fel tudjuk keresni a biztosítótársaságokat.

Ki ad kinek „betétlapot”? És egyáltalán ki töltse ki azt?

A köznyelvbe szinte beleégett az a kifejezés is, hogy „betétlapot” adunk a másik félnek. Gyakori tévhit ugyanis, hogy aki okozta a balesetet az adja a „betétlapot” a másik, tehát a vétlen, károsult félnek. A formanyomtatvány kitöltése ugyanakkor nem jelenti automatikusan a felelősség elismerését egyik fél részéről sem. Teljesen lényegtelen tehát, hogy melyik félnél lévő Európai Baleseti Bejelentő nyomtatványt használják a felek, azt melyik fél tölti ki, illetve kinél marad a nyomtatvány első, illetve második példánya. Ami fontos, az sokkal inkább az, hogy a nyomtatványban szereplő adatokat megfelelően, a gépjármű forgalmi engedélye, a járművezető jogosítványa, illetve a kötelező felelősségbiztosításának kötvénye alapján, pontosan töltsék ki a felek. Érdemes továbbá minél pontosabb vázrajzot is készíteni a balesetről, továbbá a járművek pontos helyzetét is rögzíteni. Ezen túlmenően pedig az aláírásokról sem érdemes megfeledkezi.

A nyomtatvány utolsó, 14. pontja lehetőséget ad a feleknek arra, hogy azon egyéb megjegyzéseket is rögzítsenek. Ide lehet feljegyezni tehát pl. azt, hogyha valamelyik fél a helyszínen elismeri a felelősségét a baleset bekövetkezésért. Ez a nyilatkozat azonban nem köti a biztosítótársaságokat, sőt, a nyilatkozatot tevő később vissza is vonhatja e nyilatkozatát.

Adatok rögzítése a nyomtatvány nélkül

Amint említettük, a digitalizáció egyik követkeménye, hogy egyre kevésbé alkalmazunk papír alapú megoldásokat az életben. Jogszabályváltozásaink is abba az irányba mutatnak, hogy egyre kevesebb iratot, dokumentumot kell magunknál tartani vezetés közben. Míg nem is olyan rég még a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét alátámasztó csekkszelvényt is magunknál kellett tartani vezetés közben, napjainkban már akár az se jelent problémát egy rendőri igazoltatás során, hogyha a forgalmi engedélyünk otthon marad. Éppen ezért viszonylag könnyen előfordulhat az, hogy egy baleset helyszínén egyik félnél sincs az adatok rögzítésére kiválóan alkalmas Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány.

Amint azt már korábban említettük, semmilyen jogszabály nem teszi kötelező a nyomtatvány használatát. Az adatok tehát rögzíthetőek akár egy sima A/4-es papíron is. Érdemes azonban legalább egyszer-kétszer alaposan áttanulmányozni azt, hogy milyen sorok szerepelnek ezen a nyomtatványon (vagy legalább a helyszínen rákeresni okostelefonunk segítségével) annak érdekében, hogy biztosan a legfontosabb adatokat rögzítsük.

Alternatív megoldásként pedig érdemes észben tartani azt is, hogy napjainkban már létezik olyan telefonra letölthető alkalmazás, amely teljes egészében kiváltja a formanyomtatvány kitöltését, sőt, az alkalmazás segítségével azt akár elektronikus úton is meg tudjuk küldeni az érintett biztosítótársasághoz.

Összefoglalás

Az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány tehát arra szolgál, hogy egy közlekedési baleset esetén a felek rögzítsék a baleset körülményeit és az abban résztvevők legfontosabb adatait. Napjainkban azonban már léteznek kényelmesebb, alternatív megoldások is, amelyek segítségünkre lehetnek a kárrendezés során.