Az orvosi ellátás visszautasításának joga

Az orvostudomány fejlődésének következtében ma már számtalan olyan betegségre létezik gyógyszer, vagy kezelési mód, amelyet korábban gyógyíthatatlannak tartottak. Ennek ellenére sajnos a mai napig szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy napjainkban is vannak gyógyíthatatlan betegségek, illetve olyanok, melyek esetében igen kicsi az esély a felépülésre. Vannak továbbá olyan betegségek, amelyek kezelése jelentős fájdalommal jár, illetve további körülmények is indokolhatják azt, hogy a beteg egyes orvosi kezeléseket nem kíván igénybe venni. Jelen cikkünkben az orvosi ellátás visszautasításának jogi kereteit tekintjük át.

A jogi keretek

A ellátás visszautasításának jogi kereteit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja. Ezen jogszabály alapelvei között kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az ellátás visszautasítása a beteg önrendelkezési joga körébe tartozó kérdés. Azonban mint az az fenti mondatból látszik, ez az önrendelkezési jog nem korlátlan.

Az önrendelkezéshez való jog

Az önrendelkezési jog gyakorlatilag egy gyűjtőfogalom. Az önrendelkezési jog alapvetően azt jelenti, hogy a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. De ezen túlmenően az önrendelkezéshez való joghoz tartozik az is, hogy kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen, illetve bármely egészségügyi beavatkozáshoz megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, avagy ezt visszavonja. Szintén az önrendelkezéshez való jog körébe tartozik az is, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg ugyanis bizonyos feltételek mellett megtilthatja, hogy halála után holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Az ellátás visszautasításának joga

Főszabály szerint minden cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga. A főszabály alól azonban vannak kivételek is. Nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga a beteget, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg akkor sem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

Az ellátás visszautasításának azonban szigorú, jogszabályban előírt feltételei vannak. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a fent említett alaki előírások betartásával történhet. Ebben az esetben ugyanakkor a visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a visszautasítás feltételei fennállnak. Ezt követően a betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten ki kell nyilvánítania a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. A bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

Bármelyik fenti visszautasításról is van szó, az egészségügyi szolgáltatónak feladata, hogy megkísérelje a beteg döntése hátterében lévő okok feltárását és a döntés megváltoztatását, személyes beszélgetés keretei között. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén azonban a jogszabály külön előírásokat is tartalmaz.

Ők azokat az ellátásokat, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotukban várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, nem utasíthatják vissza. Amennyiben pedig ezen személyek az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás kívánnak visszautasítani, úgy az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos a beavatkozások elvégzése érdekében szükség esetén igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését. A bíróság ezekben az ügyekben polgári nemperes eljárás keretei között, soron kívül jár el, az eljárás pedig tárgyi költségmentes.

Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás szintén nem utasítható vissza.

A jövőre gondolva

Elképzelhető, hogy egyes betegségek következtében a cselekvőképes beteg cselekvőképtelenné válik. Éppen ezért a jogszabály értelmében lehetőség van arra, hogy a cselekvőképes személy későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, illetve egyes életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat már előre visszautasítson. Ezen nyilatkozatát azonban közokirati formában kell megtennie. A cselekvőképes személynek ara is lehetősége van, hogy cselekvőképtelensége esetére közokiratban megnevezze azt a cselekvőképes személyt, aki az említett visszautasítás jogát helyette gyakorolja.

Végszó

Az ellátás visszautasításának joga tehát akkor korlátozott a jogszabály által, hogyha az ellátás elmaradása súlyos, akár halálhoz vezető következménnyel jár, illetve akkor, hogyha cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott betegről van szó. Az ellátás visszautasításával összefüggésben az egészségügyi szolgáltatókra is súlyos felelősség hárul, fel kell tárniuk döntés hátterében rejlő lévő okokat, mindeközben nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteniük a beteget. Mindezeken túlmenően pedig az egészségügyi szolgáltatók feladata az is, hogy a beteg minden olyan információ birtokában legyen, amely alapján megalapozottan dönthet arról, hogy egyes beavatkozásokhoz beleegyezését adja, vagy éppen visszautasítja azokat.