Ön itt áll:

Bérlői kötelezettség: a lakcímbejelentés

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. január 3. ( 33 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Minden állampolgár kötelezettsége, hogy a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltozását követő három munkanapon belül bejelentse azt. A közszolgáltatások (pl. orvosi ellátás, iskolalátogatás), de akár a parkolási lehetőségek igénybevétele kapcsán is előnyös lehet, ha a lakcímkártya oda szól, ahol ténylegesen élünk – akár bérleti jogviszony alapján is. A jogkövetésre törekvő bérlők azonban sokszor akadályba ütköznek a bejelentés kapcsán.

Bejelentési kötelezettség vs. hozzájárulás

A legtöbb esetben a bérlők a bérleti szerződést vagy annak másolatát viszik magukkal a járási hivatali ügyintézéshez, de a hatóság gyakran további dokumentumokat kér, például a bérbeadó hozzájárulását a lakcím bejelentéséhez.

A jogszabály szerint, ha a bérlő közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy jogosult a lakás használatára, akkor nincs szükség a bérbeadó (a jogszabályi szóhasználat szerint szállásadó) hozzájárulására. Ha az okirat nem felel meg ezeknek a feltételeknek, akkor a hozzájáruló nyilatkozat szükséges.

A közokiratok csoportjába olyan iratok tartoznak, melyeket bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv bocsátott ki saját ügykörében, jogszabályban meghatározott módon. Közokirat például a gépjárművezetői engedély vagy az útlevél. Amennyiben a felek úgy döntenek, hogy a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, ez az ügyleti okirat közokiratnak minősül majd, s ez alapján a lakcím megváltozásának bejegyzését a bérlő bejelentésének megfelelően végre kell hajtani.

Tanúk

A teljes bizonyító erejű magánokirati körbe jóval több okirat sorolható be, ugyanis a jogszabály feltételeket, jellemzőket határoz meg, mely alapján bizonyos dokumentumokat teljes bizonyító erővel ruház fel. Tipikus példa, ha két tanú igazolja az irat végén, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Az okiratot ilyenkor mindkét tanú is aláírja, továbbá szerepelnie kell legalább egy további személyes adatnak (lakóhely/tartózkodási hely vagy személyi igazolványszám) olvashatóan az iraton. Megjegyezzük, hogy ha egy ügyvéd szabályszerűen ellenjegyez egy általa készült okiratot, az teljes bizonyító erejű magánokirat, de nem közokirat lesz.

Ha a fenti feltételek bármelyikének megfelel a bérleti szerződés – például közjegyzői okiratba foglalták vagy két tanú adataival és kézjegyével látták el – nem szükséges külön hozzájáruló nyilatkozat a bérbeadótól, ellenkező esetben viszont ezt az iratot még be kell szerezni a bejelentéshez.

Kapcsolódó jogi hírek

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.