Jelen írás kizárólag a Polgári Perrendtartás (Pp.) vonatkozó szabályait taglalja, de lényegét tekintve ezek a szabályok meglehetősen hasonlóak például a büntetőeljárás, illetőleg a közigazgatási perekben alkalmazandó előírásokhoz.
A bíró kizárásának okai
A Pp. taxatíve meghatározza azokat az okokat, amik miatt a perből ki van zárva az érintett bíró. Alábbi okokat tartalmazza a jogszabály. Eszerint tehát nem lehet bíró a perben:
- a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet,
- az előző pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt,
- a fentiek hozzátartozója,
- az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott,
- a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy
- az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
- A fenti objektív (abszolút) kizárási okok mellett ez a kitétel jelenti a szubjektív kizárási okot. Ez mérlegelés tárgyát képezheti és esetről esetre ítélhető meg. Nem alapozta meg például az elfogultság megállapítását, amikor a tanács elnöke korlátozza a jogi képviselőt az ügy szóbeli ismertetésében. Viszont az eljárt bíró és a fél között fennálló munkaviszony elfogultsági kifogás alapjául szolgált.
Ezen túlmenően a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett. Továbbá perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett és a felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. Látható tehát, hogy a különböző jogorvoslati eljárásokból ki van zárva az alapeljárásban részt vett bíró.
A Pp. tartalmaz rendelkezéseket, amik az egész bíróság kizárására vonatkoznak. Bizonyos okok fennállta esetén – tipikusan a bíróság, mint jogi személy, vagy a bíróság elnöke érintettsége esetén – tehát a teljes bíróság kizárására kerülhet sor.
A kizárási eljárás
- A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a felek is bejelenthetik, gyakorlatilag az eljárást befejező határozat meghozataláig. A szubjektív kizárási okot viszont a felek a tárgyalás megkezdése után csupán akkor jelenthetik be, ha arról később szereztek tudomást.
- A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt, ezért kizárási ok esetén a kizárást a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi. Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a kizárási ok fennálltát elismeri, akkor a bíróság hivatalból intézkedik a másik bíró kijelöléséről. Ha nem így történik, akkor másik bíró, vagy másik tanács dönt.
- Fontos szabály, hogy ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a bíróság pénzbírsággal sújtja.
Vissza a hírekhez
