Az értekezés ezen a linken tekinthető meg. Jelen cikk témája pedig egy másik külön eljárást, a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást mutatja be.
A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás kisebb tárgyi súlyú, egyszerűbb ügyek esetén alkalmazható. Célja az eljárás gyorsítása. A büntetővégzés ügydöntő határozat, amire főszabályként az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az eljárás feltételei
A Be. meghatározza azt a feltételrendszert, amelyek fennállása esetén lehet ezt a külön eljárást lefolytatni. A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha
- az ügy megítélése egyszerű,
- a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
- a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
Látható tehát, hogy összesen 4 konjunktív feltételnek kell fennállnia az alkalmazhatóság esetén. Indítványozhatja a vádhatóság, de a bíróság hivatalból is dönthet az eljárás mellett. Ezen túlmenően a bűncselekmény beismerése, valamint az ügyészség indítványa is befolyásoló.
A bíróság ugyanis az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha a fent írt feltételek fennállnak és a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. Továbbá, a bíróság az ügyészség indítványára a nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha annak a jelen bekezdésben fentebb jelölt egyéb feltételei fennállnak.
A büntetővégzésben nem alkalmazhat bármilyen büntetést, vagy intézkedést a bíróság. Kizárólag az alábbiakat szabhatja ki:
- végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást
- katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását
- jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást
Látható tehát, hogy végrehajtandó szabadságvesztést büntetővégzésben például nem lehet kiróni.
A büntetővégzés meghozatala
A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül hozza meg. A büntetővégzésben a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett többek között
- pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén,
- elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást
- a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja
A büntetővégzés rendelkező részének tartalmi elemei az ítéletéhez hasonlók, az indokolása azonban csak a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.
Tárgyalás tartása iránti indítvány, további eljárás
A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt azonban a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja. A tárgyalás tartása iránti indítványnak halasztó hatálya van.
A tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság eljárást lényegében az általános szabályok szerint folytatja. A tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés megkezdéséig visszavonhatja, a vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt viszont az indítványozó csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza, kivéve az ügyészség indítványát.
Az előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az indítványozót, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja-e. Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét. A bíróság az előkészítő ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi.
Nagyon fontos, hogy a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabható ki súlyosabb büntetés, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
Vissza a hírekhez
