Diákok munkavállalása

Kevesebb, mint egy hónap van hátra az idei tanévből, a nyári szünet megállíthatatlanul közeledik felénk. Bár sok diák számára ez azt jelenti, hogy két és fél hónapig felhőtlen szabadságot élveznek, sokan azonban ezen időszak alatt, vagy annak egy része alatt munkát vállalnak. A diákok munkavállalására azonban speciális szabályok vonatkoznak, amelyekkel nem árt tisztában lenniük a munkáltatóknak is. A diákok munkavállalásához kapcsolódó legfontosabb szabályok bemutatásával pedig a szorgalmas fiatalok számára is segítséget kívánunk nyújtani.

Hány éves kortól lehet munkát vállalni?

Az első és legfontosabb kérdés talán az, hogy mégis hány éves kor felett lehet munkát vállalni. Azzal mindenki tisztában van ugyanis, hogy a gyermekmunka tilalmazott, így kérdésként merül fel, hogy meddig minősül „gyermeknek” a diák, mi az az alsó korhatár aminek elérése után munkát vállalhat.

A Munka Törvénykönyve ezzel kapcsolatosan általános szabályként rögzíti, hogy munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Logikus is ez a szabályozás, hiszen a gyermekek tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik. A tizenhat éven aluliak számára tehát elsődleges a tanulás, a nyári szünetekben pedig a pihenés.

A fenti logikus szabály alól azonban egyből két kivételt is megállapít a Munka Törvénykönyve. Az egyik, hogy nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is lehet munkavállaló az iskolai szünet ideje alatt feltéve, hogy tizenötödik életévét betöltötte. A másik kivétel bizonyos kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatott fiatalokra vonatkozik. Ők ugyanis a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés esetén akkor is foglalkoztathatóak, hogyha tizenhatodik életévüket még nem töltötték be.

Munkaviszony? Megbízási jogviszony? Szövetkezeti tagság?

A másik gyakran felmerülő kérdés a diákok munkavállalásával kapcsolatosan, hogy milyen jogviszonyban lehet őket foglalkoztatni.

Ezzel kapcsolatosan talán a leggyakoribb megoldás az, hogy a diákokat iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatják. Ebben az esetben a tanuló tagként belép az iskolaszövetkezetbe, az iskolaszövetkezet pedig partneri kapcsolatban áll különböző cégekkel. A diákok számára pedig ezen cégeknél kínálnak fel különböző pozíciókat, munkákat. Ilyenkor a munkáltató valójában az iskolaszövetkezet, fizetését is innen kapja. Azt viszont, hogy pontosan milyen munkát, mikor és hol végezzen a tanuló a konkrét cég vagy annak egy erre kijelölt alkalmazottja mondja meg számára.

A fenti, speciális foglalkoztatási forma helyett azonban annak sincs akadálya, hogy a diákkal „hagyományos” munkaviszonyt létesítsen a munkáltató, akár határozott időre szólóan. Ha pedig csak egy, konkrét feladat ellátásával kívánja megbízni a munkáltató a diákot, úgy akár megbízási jogviszonyt is létesíthetnek a felek. Alternatív foglalkoztatási formaként pedig felmerülhet még a diákok egyszerűsített foglalkoztatásban vagy háztartási alkalmazottként történő foglalkoztatása is.

Számít egyáltalán, hogy milyen jogviszony?

De van-e jelentősége annak, hogy milyen jogviszony keretei között foglalkoztatják a diákokat? Nos, ennek leginkább adózási szempontból van jelentősége, mivel a Munka Törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha nem munkaviszony keretei között foglalkoztatják a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt. A fiatal munkavállalókat védő jogszabályi rendelkezések tehát nem hagyhatók figyelmen kívül akkor sem, hogy megbízási jogviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül foglalkoztatják a diákot.

Mik ezek a jogszabályi rendelkezések?

Amint említettük tehát, számos jogszabályi rendelkezés célja, hogy nagyobb fokú védelmet biztosítson a tizennyolc éven aluli munkavállalók számára, mint a felnőtt korú munkavállalók számára.

A védelem már a munkaszerződés megkötésekor „életbe lép”, a tizennyolc éven aluli munkavállaló a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy bármely, kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot érvényesen csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet.

A munkaviszony fennállása alatt pedig számos egyéb, munkaidővel, munkaidő beosztással és szabadsággal kapcsolatos rendelkezés nyújt védelmet a tizennyolc éven aluli munkavállalók számára. A fiatal munkavállaló napi munkaideje főszabály szerint legfeljebb nyolc óra lehet. A tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje ugyanakkor legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. A fiatal munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb nyolc, illetve az előbb említett esetben legfeljebb hat óra lehet. Amennyiben a fiatal munkavállalót több munkaviszony keretében is foglalkoztatják, úgy a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani.

A fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, éjszakai munka nem osztható be, heti pihenőnapja és heti pihenőideje egyenlőtlenül nem osztható be. Számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni. Amennyiben a fiatal munkavállaló egy nap több, mint négy és fél órát dolgozik, akkor számára legalább harminc perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén negyvenötperc munkaközi szünetet kell biztosítani. Két munkanap között számára legalább 12 óra napi pihenőidőt kell, hogy biztosítson a munkáltató.

További szabály pedig, hogy a fiatal munkavállaló számára évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Összefoglalás

A diákok munkavállalására, munkavégzésére tehát számos olyan szabály vonatkozik, amelyet mind a diákoknak, mind a munkáltatóknak érdemes ismerniük. Fontos továbbá, hogy az idei évben bizonyos részletszabályok módosultak a Munka Törvénykönyvében, így a munkaáltatóknak nem célszerű a tavalyi vagy korábbi években szerzett ismereteikre támaszkodni a diákok foglalkoztatásával kapcsolatosan, mivel a szabályok megszegése súlyos bírságot is vonhat maga után.