Éjszakai munkavégzés

Jelen sorok írója kellemes nosztalgiával gondol vissza az egyetemi évek alatt, a non-stop benzinkúton eltöltött éjszakai műszakokra. Minden olyan más, csendesebb, érdekesebb éjjel, és van valami kellemes megelégedés abban, amikor hajnalban a munkába tartó emberekre tekintünk azzal a tudattal, hogy hamarosan bebújhatunk az ágyba, és alhatunk. De számtalan orvosi vizsgálat kimutatta már, hogy a hosszútávú éjszakai, vagy váltott műszakos munkavégzés nagyon igénybe veszi a szervezetet és kedvezőtlen élettani hatásai vannak. Az éjszakai ébren töltött órák kedvezőtlen hatással lehetnek a vérnyomásra, a látásra, a nappali alvás minőségére, de ezekből kifolyólag még az emésztésre is. Ezek hosszú távon tartós megbetegedéseket idézhetnek elő (pl. magas vérnyomás, emésztési zavar, alvászavar) és az élettartamot is lerövidíthetik. Nem beszélve arról, hogy a közlekedési és a munkabalesetek bekövetkezésének esélyét is növeli a nem megfelelő minőségű pihenés.

Nem véletlen, hogy a Munka törvénykönyve és Uniós irányelv is szabályozza az éjszakai munkavégzést, és bizonyos védett munkavállalókat (várandós nő, kisgyermeket nevelő anyuka, fiatal munkavállaló) nem lehet ilyen fajta munkaidő beosztásra kényszeríteni. Ezen kívül, nem véletlenül bérpótlékot is rendel hozzá a jogalkotó.

Van tehát szabályozása az éjszakai munkának, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne oszthatna be szabadon minket éjszakai munkavégzésre, ha nem tartozunk egyik védett csoportba sem. Nézzük meg, mit jelent az éjszakai munka, mivel jár együtt és kik mentesülhetnek alóla?

Mit jelent jogi szempontból az éjszaka?

Bizony ezzel kell kezdenünk, hogy meghatározzuk, mi számít éjszakának. Ez nem kukacoskodás. Elég, ha arra gondolunk, hogy valaki szerint reggel öt óra van, míg mások szerint hajnali öt. Ugye? Máris félreértés származhat a fogalmak nem megfelelő tisztázásából. Tisztázni kell tehát, mi számít éjszakának.

Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Az Uniós irányelv szerint éjszakai munkát végez a munkavállaló, ha az éjszakai idő alatt napi munkaidejéből rendszeresen legalább 3 órában munkát végez vagy az, ha az éves munkaidejének bizonyos hányadában éjszakai idő alatt végez munkát.

Mikor oszthat be a munkáltató éjszakára?

Tudom, hogy a kedves olvasó nem ebben a válaszban reménykedett, de gyakorlatilag bármikor.  A munkaidő beosztást ugyanis a munkáltató határozza meg, és ha csak nem illet meg minket törvényi védelem, akkor bizony beoszthatóak vagyunk éjszakai munkára. Nyilván figyelembe kell venni a törvényi alapelveket, a munkáltatónak méltányosan, a tájékoztatási kötelezettségének eleget téve kell eljárnia, és nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak.

Nem szabad tehát azonnal jogellenességet kiáltani, ha a munkáltató erre kötelez minket, nagyobb az esélye, hogy jogszerűen rendeli el az éjszakai műszakot, csak minket ért kellemetlenül.

Kiket nem lehet éjszakai munkavégzésre beosztani?

Mint említettük, éjszakai munkavégzésre nem mindenki osztható be, a törvény ugyanis véd bizonyos munkavállalókat, akik családi vagy személyes körülményeik miatt nem kötelezhetők éjszakai munkára.

Éjszakai munka a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig egyáltalán nem rendelhető el.

Szintén tilos elrendelni éjszakai munkát a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló (akár apuka) számára gyermeke hároméves koráig.

A fenti esetekben tehát, még a munkavállaló beleegyezésével sem lehet elrendelni ilyen munkavégzést. Vannak olyan esetek, amikor ez a tilalom enyhül, és csak a munkavállaló hozzájárulásával lehet éjszakai munkavégzést elrendelni.

Éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.

Bizonyos esetekben a munkakör jellege, vagy a munkavállaló egészségének védelme érdekében korlátozott időtartamra rendelhető el éjszakai munka. (Pl. munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg)

Fiatal munkavállaló éjszakai munkára nem osztható be.

Éjszakai pótlék? Sovány vigasz

Mivel fentebb ismertettük, hogy a hosszútávú éjszakai munka milyen kedvezőtlen hatásokkal jár, arra számíthatnánk, hogy őrületes bérpótlék ellenében végezhetjük, de nem ez a helyzet.

Nem mindegy ugyanakkor, hogy rendszeresen, vagy időnként végzünk a késői órákban munkát.

A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.

Nem jó, de nem is tragikus, szóval érdemes átgondolni, elvállalunk-e olyan munkát, ahol rendszeresen kerülhetünk ilyen helyzetbe. Azon viszont nem kell meglepődni, ha a munkáltató időnként kötelez minket arra, hogy éjszaka dolgozzunk.