Elévülés a munkajogban

Napjainkban azt már többé-kevésbé mindenki tudja, hogy az általános elévülési idő öt év. Azzal kapcsolatosan már léteznek azonban tévhitek, hogy pontosan mit is jelent az elévülés. Arról pedig, hogy a munkajog területén milyen különleges szabályok vonatkoznak az egyes követelések elévülésére, viszonylag kevesen rendelkeznek információval. Jelen cikkünkben az elévüléssel, illetve kifejezetten a munkajogi igények elévülésével foglalkozunk.

Az elévülésről általában

Az elévülés célja, hogy a követeléseket bizonyos idő eltelte után bírósági úton ne lehessen érvényesíteni. Egy állandó, bizonytalan helyzet ugyanis senkinek nem jó, így a jog szabályozza azt, hogy ha az arra jogosult meghatározott ideig nem tesz lépéseket követelésének érvényesítése érdekében, akkor később ezeket ne is tehesse meg. A polgári jogban az elévülés főszabály szerint öt év elteltével következik be. Persze vannak olyan, polgári jogi alapon nyugvó követelések, amelyek hamarabb elévülnek és vannak olyan körülmények, amelyek megszakítják az elévülést.

Az elévült követelés azonban nem egy megszűnt tartozás. A jogosult követelheti a tartozásként fennálló összeg megfizetését, például felszólító leveleket küldhet arra vonatkozóan, sőt, akár még fizetési meghagyásos eljárást is indíthat a kötelezettel szemben. A kötelezett pedig dönthet úgy, hogy önként teljesít egy elévült tartozást, ami ettől még nem lesz jogalap nélkül kifizetett összeg. Az elévülés pusztán annyit jelent, hogy annak megítélésével már nem foglalkozik a bíróság, mert túl sok idő telt el a követelés eredeti esedékességétől számítottan.

A polgári jog területén az elévülésre hivatkozni kell, tehát azt a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, csak akkor, hogyha a kötelezett hivatkozik az elévülésre. Fontos szabály ez, hiszen az elévülés bekövetkeztével nem dőlhet hátra a kötelezett és bízhat abban, hogy az elévülés miatt nincs teendője a tartozással, hiszen jeleznie kell az eljáró bíróság, hatóság számára, hogy álláspontja szerint elévült az a követelés, amit vele szemben kívánnak érvényesíteni.

A munkajogi igények elévülése

A munka világában még inkább fontos, hogy a felek, a munkáltató és a munkavállaló közti vitás helyzetek belátható időn belül rendezésre kerüljenek. Éppen ezért a munkajogi igények elévülése rövidebb, ezen igények három év elteltével elévülnek

Munkajogi igénynek számít minden, a munkavállalónak és a munkáltatónak a munkaviszonyból származó, illetve a Munka Törvénykönyvén alapuló igénye. Ide tartozik az elmaradt munkabér iránti igény, a végkielégítés, vagy bármilyen munkaviszonnyal összefüggő kártérítési igény. De munkajogi igény a szakszervezetnek vagy az üzemi tanácsnak a Munka Törvénykönyvén, kollektív szerződésen vagy üzemi megállapodáson alapuló igénye is.

Persze a munkajog területén is vannak hosszabb elévülési idők, melyről külön rendelkeznek jogszabályaink. Ide tartozik a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a bűncselekménnyel megsértett személyiségi jogok esetén a sérelemdíj megfizetésére irányuló igény.
Fontos azonban, hogy az elévülési időre tekintet nélkül, bizonyos munkajogi igények bírósági érvényesítésére jóval rövidebb határidő vonatkozik. Ennek tipikus példája a munkáltató általi munkaviszony megszüntetés jogellenességével kapcsolatos per. Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő a keresetet az illetékes bíróságnál.

Fontos különbség a polgári jogi igényekhez képest, hogy a munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság hivatalból vizsgálja akár a peres eljárásban, akár a végrehajtási eljárásban, hogy az igény, illetve a végrehajtási jog elévült-e. Munkajogi igények érvényesítése során tehát az elévülést akkor is vizsgálja a bíróság, hogyha arra senki nem hivatkozik.

Természetesen ahogyan a polgári jog területén, úgy a munkajog területén is beszélhetünk az elévülés nyugvásáról és megszakadásáról. Az elévülés nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Ennek következménye, hogy az igény bírósági érvényesíthetőségének ideje meghosszabbodik. Az elévülés megszakadásának következménye pedig az, hogy az elévülési újból kezdődik. Ha tehát a munkajogi igény elévülési idején belül az elévülés megszakad, akkor a három éves elévülés újból elindul.

Összefoglalás

A munkajogi igények elévülése esetén tehát a polgári jogi igényekhez képest legfontosabb különbség a rövidebb elévülési idő, valamint az, hogy az elévülést a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Nem érdemes azonban sokat várni az egyes követelések érvényesítésével, ugyanis az időmúlás nem csak az elévülésre, hanem a bizonyítékok rendelkezésre állására, valamint az esetleges tanúk emlékezetére is kihatással van.