Na de mit kezdjünk ezekkel a tévhitekkel? Először is nézzük meg, mik a hatalmas előnyei a fedélzeti kamerának, és milyen szabályokat kell betartanunk a használata során.
Mindig a károsultnak kell bizonyítani!
Kezdjük a legalapvetőbbel. Ha téged kár ért, neked kell bizonyítani, hogy mikor, hol, mi történt, és hogyan történt. Vagyis a károkozó magatartása, és a kár bekövetkezése közti ok-okozati összefüggést neked, mint károsultnak kell bizonyítani, és azt is, hogy ebből adódóan mekkora károd keletkezett. Elsőre igazságtalannak hangzik, pedig nagyon is jól van ez így. „Én vagyok a károsult, és én bizonygassak?” Hát ki más? Igazságos lenne, ha bárki bárkire rámutathatna, hogy kárt okozott neki, és a biztosító első szóra, minden bizonyíték nélkül fizetne? Vagy a bíróság megítélné a kártérítést csak azért, mert mi elmondjuk, hogyan okoztak nekünk kárt, mindenféle egyéb bizonyíték nélkül? Nem lenne igazságos, ez belátható. Szóval marad az alapvetés: aki állít az bizonyít. Te vagy a károsult, neked kell bizonyítanod, hogy ki, mikor, hol, hogyan okozta a kárt neked.
Hogy bizonyítom, ha nem látta senki?
Nehéz dió, ha senki nem látta a koccanást, a te szavad áll szemben a másik fél szavával, és ha csak nincs egy egyértelműen (pl. a sérülésből) utólag rekonstruálható eseményláncolat, akkor sehogy nem fogod tudni bizonyítani, ki volt a hibás. Hogy bizonyítod, ki ment át a szembe sávba, ha két visszapillantó találkozott össze? Vagy ha két autó egymásnak tolatott, hogy bizonyítod ki kezdte meg a tolatást? És ha leszorítanak, vagy megpörgetnek úgy, hogy még a kocsik össze se értek…?
Nagyon más tehát, ha oldalról beléd mennek, és ebből, na meg a káresemény helyszínéből kikövetkeztethető ki a hibás (ha vita van rendőrt kell hívni). Ilyenkor a sérülésekből ki lehet bogozni a szituációt, de ha valaki elhajtott melletted, bevágott eléd, és ezért te felborultál a motorral… ember legyen a talpán, aki ezt tanúk, vagy kamerafelvételek nélkül bizonyítja.
Tilos a fedélzeti kamera használata?
NEM! Egyáltalán nem tilos, márpedig a polgári jog szabályai szerint, amit jogszabály nem tilt, azt nem tilos megtenni. Vagyis nyugodtan használhatsz fedélzeti kamerát, és a fenti helyzetekben a felvétel alapján sokszor be lehet azonosítani, ki volt a hibás. Sőt, ha cserbenhagytok utólag a rendszám alapján be lehet azonosítani az illetőt, és igényt lehet vele, vagy a biztosítósával szemben érvényesíteni.
Mi van a másik fél személyiségi jogaival?
A másik félnek vannak személyiségi jogai, és persze a felvételen akarata ellenére szerepelhet az arca, rendszáma vagy egyéb személyes adata, ezért ezeket a képeket nyilvánosságra hozni nem lehet. De ez nem jelenti azt, hogy ne készíthetnénk felvételt saját érdekeink, testi épségünk védelmében. Az élet, testi épség védelme, a bűncselekmények felderítéséhez fűződő társadalmi érdek biztosan erősebb, mint az elkövetők, károkozók személyiségi jogához fűződő érdeke. Nem is beszélve arról, hogy az is jelentős társadalmi érdek, hogy egy polgári perben az igazságszolgáltatás során, a jogos érdekeinknek érvényre juttatása megtörténhessen, és ehhez minden szükséges bizonyíték rendelkezésünkre álljon.
Nem életszerű, hogy a közlekedési baleset előtt hozzájárulását kérjük a többi szereplőnek a felvétel készítéséhez, ahogy az sem, hogy a károkozó vagy adott esetben bűnelkövető hozzájárulásán múljon, hogy az esetről készült felvételt a bíróság vagy a rendőrség felhasználja-e.
A bíróság nem használ fel jogsértő módon készült bizonyítékot, de mérlegelheti az eset összes körülménye alapján, hogy az elkövetőnek okozott jogsértéssel szemben, a felvétel felhasználásnak megtagadása milyen érdeksérelmet okoz a károsultnak. Vagyis mérlegeli, hogy a két jogsérelem milyen arányban áll egymással. Ez azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy a káreseményből eredő jogos követelését a károsult érvényesíteni tudja, ha és amennyiben a felvételen perdöntő bizonyíték szerepel, a bíróság engedélyezheti annak bizonyítékként történő felhasználását. Ne keverjük össze a nyomozóhatóság által jogellenes megfigyeléssel, lehallgatással, vagy kényszer útján beszerzett bizonyítékokat azzal, mint amikor valakinek az engedélye nélkül készített felvétellel bizonyítjuk, hogy ki hajtott szembe az egyirányú úton.
Kamerafelvételt mikor lehet és mikor nem lehet felhasználni?
Egészen addig, amíg magáncélra készítjük, mi tároljuk, és kizárólag egy érdekeink érvényesítésére szolgáló polgári vagy büntetőeljárásban kerül felhasználásra a felvétel, addig nincs probléma. Ne tegyük ki tehát a közösségi oldalakra, hogy „nézd már a barmot” mert ennek már nincs köze a mi érdekeink érvényesítéséhez. Ilyen esetben valóban elkövetünk személyiségi jogsértést, amely nincs arányban a minket ért érdeksérelemmel, és azzal a jogunkkal, hogy érdekeinket érvényesíteni tudjuk.
Ha minden adatvédelmi előírásnak meg akarunk felelni, akkor a fedélzeti kamerát állítsuk be úgy, hogy az előttünk, mögöttünk menő forgalmat rögzítse, és ne a járdán sétáló csinos hölgy mozgását. Akkor sem, ha sokkal izgalmasabb, mint a szembejövő forgalom. (Hiszen valljuk be, jogos érdekeink védelmével nem áll összhangban.) Beállíthatjuk, hogy a memória csak rövid ideig rögzítse az eseményeket, és csak akkor tesszük el tartósan a felvételt, ha azon valamilyen káresemény szerepel. Így nem lesz megörökítve mindenki, akivel találkoztunk, aki szembe jött, vagy elment mellettünk a járdán, hanem csak az a szakasz, aminek a felhasználáshoz jogos érdekünk fűződik. Figyeljünk arra is, hogyha benyújtjuk a felvételt a bíróságra, vagy valamely hatóságnak, akkor azoknak a szereplőknek az arcát, rendszámát, akik nem érintettek a jogvitában (mert nem károkozók, nem bűnelkövetők) takarjuk ki, így védjük személyiségi jogaikat.
Nem tilos tehát, és kifejezetten hasznos tud lenni a fedélzeti kamera használata az olyan káresemények és bűncselekmények tisztázása esetén, amelyet az érintetteken kívül más nem látott. Figyelni kell az alapvető szabályokra, de ezek betartásával érdemes használni a technika vívmányait érdekeink védelmében.