Felmondás a munkahelyen: a felmondási idő

„A felmondás másnapjától nem kell többé bemennem dolgozni. Felmondtam, mégsem engednek el a jogosan járó felmentési időre.” Számos tévhit kering a köztudatban és az interneten is azzal kapcsolatban, hogy a munkaviszony felmondással való megszüntetését követő felmondási időben milyen keretek között mozoghat jogszerűen a munkáltató és a munkavállaló. Cikkünkben a fentiekhez hasonló kérdéseket járjuk körbe.

Az első és legfontosabb az, hogy a „rendes” felmondás esetében – bármelyik fél is kezdeményezte azt – a felmondást követően a munkaviszony még fennáll: ugyanúgy a munkáltató rendelkezésére kell állnia a munkavállalónak, munkára képes állapotban kell megjelennie, a munkáltató jogos gazdasági és szervezeti érdekeit nem sértheti stb. Ugyanakkor munkáltatói oldalról a munkabért ugyanúgy ki kell fizetni a munkában töltött idő után, és a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a felmondási idő alatt is.

Jogos, ha a munkáltató nem fogadja el a munkavállaló felmondását?

A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, bármelyik fél is teszi azt meg. Ebből következik, hogy a joghatások kiváltásához nincsen szükség a másik fél hozzájárulásához. Az alaki formaságot illetően, a munkaszerződést írtásba kell foglalni. Ebből következik az, hogy ha egy megállapodást írásba kellett foglalni, akkor módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. A szóban közölt felmondás – akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalról – tehát nem lesz érvényes önmagában, az írásbeli közlés számít, felmondási időről is ekkor beszélhetünk.

Mikor kezdődik a felmondási idő?

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik (más a helyzet, ha pl. táppénz vagy várandóság tartama alatt közli a fél a felmondást). Amennyiben postán jut el az érintetthez a felmondás, a közlés az átadás napja lesz. A Munka törvénykönyve alapján levezethető, hogy pl. az email-en közölt felmondás is érvényes lehet, sőt még akár sms-ben is megszüntethető a munkaviszony. A felmondás tartalmi kötelezettségeit, az indokolási kötelezettséget azonban ezekben az esetekben is be kell tartani, mert lehet, hogy érvényes a felmondás, de jogellenesen teszik azt meg.

Mi az a felmentés, mindig van felmentési idő?

Amennyiben a munkáltató teszi meg a felmondást, köteles a munkavállalót felmentenie legalább a felmondási idő felére. A munkavállalót a kívánságának megfelelően kell felmenteni a munkavégzés alól, legfeljebb két részletben. Munkavállalói felmondás esetében nem beszélhetünk főszabály szerint felmentési időről – a felek ettől eltérően megállapodhatnak.  A felmondási időt ilyenkor végig le kell dolgoznia a munkavállalónak, de gyakran abban állapodnak meg a felek, hogy már nem kell megjelennie és bemenni dolgozni – ilyenkor természetesen munkabér sem jár. Munkáltatói felmondás esetében viszont a felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg – kivéve, ha munkabérre egyébként nem is lenne jogosult.

Kitolódik a felmondási idő, ha beteg lesz a munkavállaló?

Nem, amennyiben a felmondási idő már elkezdődött és ez alatt válik keresőképtelenné a munkavállaló, munkavégzési kötelezettség nem terheli, de a felmondási idő tartama sem hosszabbodik meg. Mivel a munkaviszony még fennáll a felmondási idő alatt, betegszabadság vagy táppénz ugyanúgy járni fog a munkavállalónak.

Felmentési idő közös megegyezésnél is van?

A fenti szabályokhoz képest két esetben biztosan említhetünk eltéréseket. A felek ugyanis közös megegyezéssel szinte minden kérdésben megállapodhatnak a korábban írtaktól eltérően, így a felmentési időről is. A másik – speciális – eset pedig a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése (ahol felmentési idő nincsen), de ennek szabályait a cikkben nem érintjük.

Végezetül nagyon fontos a közös megegyezésnél (és egyéb dokumentumok aláírásánál is), hogy ha bármit is aláírunk, olvassuk át előtte. Gyakori eset, hogy a munkáltató megszünteti rendes felmondással a munkaviszonyt, és odatesz a munkavállaló elé egy megállapodást, egy közös megegyezésről szóló papírt, amit kér hogy írjon alá. Ahogy a cikkben is említésre került, a rendes felmondásnál nem kell aláírni semmit a másik félnek, az a közléssel önmagában hatályosul. Ennek ellenére nem biztos, hogy hátrányos feltételeket tartalmaz a közös megegyezés.

Amennyiben azonban nem biztosítja a munkavállalónak a neki egyébként jogosan járó törvényi „kedvezményeket” (pl. végkielégítés, felmondási idő és felmentési idő), akkor mindig át kell gondolni és olvasni, mielőtt aláírjuk a közös megegyezéses papírt – ha hátrányokat szenvednénk miatta, inkább ne írjuk alá.