Ön itt áll:
2023. január 24.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. január 24. ( 669 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az idei év elejétől jelentősen változtak a Munka Törvénykönyvének szabályai is. A változásokra különös figyelmet kell fordítaniuk a munkáltatóknak, hiszen azok figyelmen kívül hagyása súlyos munkajogi következményeket vonhat maga után. Jelen cikkünkben a felmondással, illetve a szabadságokkal kapcsolatos legfontosabb változásokat mutatjuk be.
A munkaviszony főszabály szerint mind a munkáltató mind a munkavállaló által közölt felmondással megszüntethető. A munkáltatónak általában meg kell indokolnia felmondását, azonban ez alól vannak kivételek. Ilyen kivétel például az, hogyha a munkaviszonyt próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkáltató, vagy ha nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg a munkáltató. Ezen kivételek esetében a jövőben is főszabály lesz, hogy a felmondást nem kell indokolnia a munkáltatónak. Bizonyos esetekben ugyanakkor a munkavállaló kérésére a jövőben ezen felmondásokat is köteles lesz megindokolni a munkáltató.
A jövőben ahhoz, hogy a munkáltatót rákényszerítse a munkavállaló arra, hogy a felmondást megindokolja az szükséges, hogy a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére
miatt került sor.
A munkavállaló a felmondás indokolása iránti kérelmét a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatónak az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölnie. Természetesen ezen indokolásnak is világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie, egy munkajogi jogvitában pedig a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy a felmondás megfelel ezen követelményeknek.
Az idei év elejétől az úgynevezett apasági szabadság mértéke duplájára emelkedett. Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult. Ezt kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az apák csak az apasági szabadság öt munkanapjára jogosultak távolléti díjuk száz százalékára. A hatodik naptól azonban távolléti díjának negyven százalékára jogosult csak.
Fontos változás továbbá, hogy a jogszabálymódosítással bevezetésre került az úgynevezett szülői szabadság jogintézménye is. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg a jövőben. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A szülői szabadság időtartama alatt azonban a munkavállaló távolléti díjának csupán tíz százalékára jogosult.
Az idei év elejétől pedig a munkavállaló mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége akkor, hogyha arra súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából szükség van. Erre legfeljebb évente 5 munkanap erejéig kerülhet sor, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg. Erre az időszakra azonban díjazás nem illeti meg, így a munkavállalónak társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is keletkezik.
A munkáltató az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gondozói munkaidő-kedvezmény ideje alatt nem szüntetheti meg a munkaviszonyt.
Az idei évtől bevezetett jogszabály változások egy része tehát kedvező a munkavállalók számára, hiszen választ kaphatnak elbocsátásuk okára olyan esetekben is, amikben korábban erre nem volt mód. Ezen kívül bővült az apasági szabadság időtartama, lehetőség van szülői szabadság igénylésére, illetve súlyosan beteg hozzátartozók gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság igénybevételére. Annak eldöntése pedig, hogy az ezen időszakokhoz igazodó díjak összege igazságos-e, vagy sem, nem jelen cikkünk feladata.
Címkék:
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
