Felszámolás alá került cégekkel szembeni követelések

Amióta világ a világ, rendszeresen előfordul, hogy valamely cég fizetésképtelenné válik, azaz nem alkalmas arra, hogy a vele szemben fennálló tartozásokat, követeléseket határidőben, vagy azon túl kiegyenlítse. Az ilyen esetekben jellemzően vagy hivatalból, vagy a hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárás indul. A kérdés az, hogy a hitelező, akinek követelése áll fenn egy ilyen gazdasági társasággal szemben, miként tud fellépni? Most ezekről a szabályokról ejtünk szót.

Mikor válik fizetésképtelenné egy gazdálkodó társaság?

Fizetésképtelenségi eljárás, például felszámolási eljárást vagy hivatalból, vagy kérelemre rendeli el az illetékes bíróság. Azonban ennek a feltételeit a Csődtörvény részletesen megnevezi. A hitelezőnek, tehát akár egy szolgáltatást megrendelő személynek is lehetősége van arra, hogy külön kérelemmel forduljon a bírósághoz abban az esetben, ha a követelését nem fizeti meg a gazdasági társaság. A bíróság ebben az esetben is előszőr arról dönt, hogy vajon fennállnak-e a társaság vonatkozásába na fizetésképtelenség feltételei?

A bíróság a társaság fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Akkor is fizetésképtelen a cég, ha a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki. Ezekben az esetekben legalább 200.000,- Ft-os tőketartozásnak kell fennállnia. Ha a céggel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, tehát nem volt olyan vagyon, melyen a jogerős követelést be lehetett volna hajtani, szintén fizetésképtelen lesz a cég.

Szintén fizetésképtelenné nyilvánítja a céget a bíróság, amennyiben az társaság a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, egyéb, a bíróság által jóváhagyott tervben foglaltakat nem teljesítette, vagy a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy a végelszámolási eljárásban fizetési nehézségek merülnek fel.

Mi a menete a felszámolási eljárásnak?

A fentiekből következik, hogy a felszámolási eljárás lényegében nem más, mint az érintett gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó eljárási mód, mivel az fizetésképtelen. Az eljárás kezdeményezésének egyik módja, hogy az érintett adós céggel szemben, valamely hitelezője kérelmezi az eljárás lefolytatását.

Ha a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás lefolytatását, annak tényét, elrendelésének időpontját, valamint kijelöli a felszámoló személyét. Mindezt a Cégközlönyben teszi közzé, annak érdekében, hogy ezt a társaság működése szempontjából lényeges kérdés bárki által megismerhető legyen.

Mi a hitelezői igény?

A hitelezők az igényeiket, azonban a törvényben meghatározott határidőn belül – igazolható módon – be kell jelenteniük az érintett felszámoló részére. A hitelezőnek ugyanis a felszámolás közzétételétől számított 40 naptári napon belül kell követelését – bizonyítékokkal alátámasztva és az ezzel járó költség megfizetésével együtt – bejelentenie. Ebben az esetben a felszámoló – a törvény szerinti sorrendiség figyelembevételével – nyilvántartásba veszi a hitelezői igényt.

Ha a követelést e határidőn túl, de 180 napon belül terjesztette elő a hitelező és a bejelentése megfelel a nyilvántartásba vétel követelményeinek, akkor a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha a törvényben meghatározott kielégítési sorrendet követően, maradt még az adósnak fededezetül szolgáló vagyona.

Hogy mennyiben van annak realitása, hogy a felszámolási eljárásban a hitelező követelése megtérül, mindig az egyedi körülményektől függ.